Tanulmányok Pápa város történetéből

ítására tett lépések és tagságának, tömeg- és tömegszervezeti befolyásának minden áron való
növelése. 75 Míg az előbbiek már 1947 elejére eredménnyel jártak, a párttagság létszámát 1945
őszéhez képest 1946 végére is csupán másfélszeresére, és 1947 decemberére is csak majdnem
kétszeresére sikerült növelni, holott mindegyik városi üzemben vagy intézményben szerveztek
be új tagokat. 76 Viszont tény, hogy a korábbi (Földigénylő Bizottság, NB, Termelési
Bizottság, ÜB) és az azóta megalakult demokratikus politikai tömegszervezetek és érdekvédelmi
szervek (MADISZ, SZIM, MSZMT, MNDSZ, Népi Kollégium, UFOSZ, KIOSZ
stb.) között egy sem volt, amelynek vezetésében ne vett volna részt az MKP. Természetesen
létrejött a Független Ifjúsági Szövetség is, amelynek tagjai ugyancsak nem késtek nyíltan is
hitet tenni amellett, „hogy... a Kisgazdapárthoz tartoznak”. 77
Más kérdés aztán, hogy az előbbiekben éppen úgy, mint magában az MKP-ben is, csak egy
szűk réteg politizált komolyabban, különben pedig - mint arra a jelentések utaltak - „gyenge
munka folyt, amely a rendezvényeken megjelenők alacsony számában, tényleges érdeklődésük
irányultságában éppen úgy kifejeződött, mint pl. a tagdíjfizetés elmaradásában”. 78 Ezért is a
néha követhetetlen, esetleg „fekete” (üzleti, bérleti, bizományi stb.) akciói és jó katonai
kapcsolatai ellenére is deficitessé vált a párt pénzügyi helyzete is - mint egy 1947 eleji
jelentésből olvasható -, s mindez „állandóan rosszabbodik.” Ezen úgy kellene segíteni - áll
ugyanott a javaslat -, „hogy minden olyan dolgot, ami a párt tulajdonát képezi és azokra
szükség nincs, értékesítsünk.” 79
Hogy a helyi vitákat tükröző iratokból vagy éppen sajtóból figyelemmel követhető politikai
polarizáció során, ha viszonylagosan is, de nőtt az MKP tagsága és befolyása, az annak
tudható be, hogy vezetői keresték és többnyire meg is találták azokat a kereteket, területeket,
amelyek együttműködésre kínálkoztak a féltékenységtől sem mentes SZDP-vel és a kisebb
NPP-vel, ugyanakkor bizonyos tömegek mozgásba hozására is alkalmasak voltak. Nem egy
közülük a különböző koalíciós bizottságokban szinte magától adódott. Így pl. a Nemzeti
Bizottság, amelynek egyik-másik ülésén egy meglehetősen személyeskedő sajtóvita (a Pápai
Újság és a Belügyminisztérium által korábban két hétre betiltott Pápai Független Kisgazda
szerkesztői között) miatt először csak nem jelent meg, 1946 nyarán pedig tartósan is kimaradt
a Kisgazdapárt. 80 Minderre láthatólag azért határozta el magát, mert bizonyos kérdésekben (pl.
a B-listázásokban) a júniusban létrehozott Baloldali Blokk pártjai egységes álláspontot (listát)
alakítottak ki az NB-ben. A helyi Kisgazdapártnak viszont már akkor, amikor a Baloldali
Blokkhoz való csatlakozásra felszólították, az volt a véleménye, hogy a reakció elleni
„tisztogató munkát” elsősorban a Baloldali Blokkban tömörült pártokkal kell megkezdeni. 81
Kevésbé kísérték nyilvános viták a német etnikumhoz tartozók kitelepítését. A folyamat
megítélését azonban jól jelzi, hogy a Kisgazdapárt, amely maga is sokallotta a mentőakciókat,
okkal hangoztathatta hogy „többen szerepelnek a listán, kiknek a németséghez semmi közük
nem volt”. 82
A Nemzeti Bizottság és a Baloldali Blokk mellett az ÜB-k és a szakszervezetek jelentették
azokat a kereteket, amelyekben és amelyek által az MKP és egyáltalán a két munkáspárt
nagyobb befolyást teremthetett magának, mint az üzemek tényleges vezetésében. Mindezekből
aztán bizonyos felszültségek keletkeztek, amelyekről a Kisgazdapárt helyi lapja már
1946 elejétől hírt adott, pl. éppen a Perutz-gyári ÜB-választásokkal kapcsolatban. 83 Tény
azonban, hogy a munkanélküliséggel, a közellátási gondok enyhítésével az üzemek nagyobb
részében és általában a munkásságban többséget képviselő pártok, illetve a befolyásukkal
működő ÜB-k és szakszervezetek (1946 őszére már 23-ban több, mint 6.000 taggal)
foglalkoztak a legtöbbet. 84 Egyébként az ilyen gondok megoldásának sürgetésére irányuló
demonstrációknak is főleg ezek a pártok és szervezetek voltak a mozgatói, jól tudván a
különböző összejövetelek és gyűlések alapján, hogy az üzemekben nem elsősorban a politika,
285