Tanulmányok Pápa város történetéből

Az így kialakult helyzetet annak hangoztatásával próbálták elfogadhatóvá tenni, hogy a
rendezés csak a munkások kisebb részét érintette kedvezőtlenül. Igazabbnak tűnik azonban
egy egyidejű polgármesteri jelentés azon megállapítása, hogy „a hangulat egyes helyeken
nemigen jó.” Jellemzően foglalta össze az 1955-ben megváltozott helyzetből adódó teendőket
az MDP városi vezetősége által készített, 1956 tavaszi beszámoló. 276 Míg 1954 őszén még
abban az összefüggésben is vizsgálták mintegy 10 pápai üzem és KTSZ termelési teljesítményét,
hogy vajon eleget tettek-e az új kormányprogramnak, annak tudniillik, hogy „egyre
több fogyasztási cikket állítsanak elő”, addig e 22 üzemre (köztük KTSZ-ekre) kiterjedő
beszámolóban már szó sem esett ilyenről. 277 Viszont az MDP KV-nek a „káros, jobboldali,
antimarxista nézeteket szétzúzó” 1955. márciusi és áprilisi határozatára hivatkozva, annál
parancsolóbban hangoztatta az „ipari termelés fokozását”, mindenekelőtt azáltal, hogy „ki kell
alakítani vállalataink között a szocialista munkaversenyt, mely mozgósító hatással lesz a
tervek teljesítésére, a termelékenység növelésére, a költségek csökkenésére”. Mindehhez még
„a termelés pártellenőrzésének megjavítása érdekében brigád” szervezését is elhatározták,
amely majd megvizsgálja „azon üzemeket, ahol hóvégi hajrá mutatkozik és a bérfegyelem
laza”, továbbá a bírálattal illetett párttitkárok részére külön egynapos értekezletet terveztek,
hogy „kioktatást” kapjanak „a termelési mutatószámok megismeréséről”, azok alkalmazásáról.
A mezőgazdaságban ugyancsak nemhogy az 1954-ben készített, egyáltalán nem túlzó
fejlesztési terv megvalósításának jelei nem mutatkoztak, hanem éppen ellenkezőleg: tovább
romlott a helyzet. Már aratás után megtörtént, hogy „hatósági beszállítást” végeztek „olyanoknál,
akik önként nem adták be a gabonát”. 278 1954-től adóztatás alá került az elhanyagoltságból
nehéz munkával paraszti gondozásba vett több terület is. Sőt, mint a Városi Tanács
Pénzügyi Osztályának az 1955. évi fordulatot követő beszámolójából kiderül, általában az
adó- és terménybegyűjtési hátralékosokkal szemben, különösen ha azok a parasztság
tehetősebb rétegeiből valók (ilyen 23 eset volt) „ingatlanzálogolást és árverést is folyamatba
lehet tenni”. 279 Mindezek ellenére az 1954/55-re tervezett begyűjtés és felvásárlás, igaz
részben a rossz idő és az őszi vetésekben esett károk, részben azonban a szerződés-megtagadások
miatt (pl. cukorrépánál) újabb problémákkal jártak, amelyek ismét csak keményebb
eljárásokat vontak maguk után. 280 Mivel már 1955 őszén sem hagyhattak vissza elég
vetőmagot, a begyűjtést sem teljesíthették. 281
Kevesebb termés és begyűjtés, ennélfogva alacsony jövedelem és kereset jellemezte a tsz-eket
és tagságukat is. Mindezekhez jócskán hozzájárult, hogy hol a MEZŐKER önkényeskedett a
felvásárlás során, hol a gépállomás követelései hágtak a jogosnál magasabbra. 282 Aligha
véletlen, hogy az ezekből eredő, súlyos gondokkal küszködő s éppen ezért gyakorta ún.
„társadalmi” munka igénybevételére szoruló III. típusú tsz-t egyáltalán nem volt hajlandó
követni az időközben alakult, két kislétszámú I. típusú szövetkezet. Áttérni „III. típusú tszcsre
egyelőre nem hajlandók” - állapította meg látogatása tanulságaként a Városi Tanács
elnöke. 283 „A Kossuth tsz-nél nincs előrehaladás, a munkafegyelem még mindig laza” -
számolt be az MDP városi titkára is 1955 őszén, nyomatékul idézve az I. típusú Petőfiszövetkezet
elnökének kijelentését, hogy „inkább feloszlanak, mint átalakuljanak hármas
típussá”. 284
A városfejlesztési terv meghiúsításával és a helyi gazdaság két fő ágazatának egyoldalúan
erőltetett ellentmondásos fejlődésével, sőt nem egy ponton visszaesésével előállt helyzet
tükröződött a lakosság ellátásában is. Természetesen nem arról volt szó, mintha ez közvetlen
függvénye lett volna a városi üzemek fogyasztási célú termelésében előállt kedvezőtlen
változásoknak vagy éppen a helyi mezőgazdaság, az élelmiszertermelés alakulásának, hiszen
sok esetben a különböző lakossági fogyasztási cikkek biztosítása meglehetősen sokcsatornás
305