Tanulmányok Pápa város történetéből

A későbbiekben a vallásfelekezetek arányaiban a legnagyobb változást az izraeliták létszámának
és arányának csökkenése jelentette. Arányuk 1880-ban 24 %, 1894-ben 22 %, 1910-
ben 15 % s 1941-ben 11 %.
Thirring Gusztáv adatai szerint az egyes egyházakhoz tartozók száma:
1869 1880 1890 1900
római katolikus 8.166 8.526 8.276 10.481
görög katolikus 3 13
görögkeleti 4 1 6
evangélikus 20914 984 1.215 1.564
református 1.639 1.594 1.624 2.123
unitárius 1 1
izraelita 3.499 3.550 3.123 3.238
A lakosság anyanyelv szerinti megoszlása:
1880 1890 1900
magyar 14.150 13.918 17.186
német 423 274 171
szlovák 20 26 32
horvát 3 6 2
román 3
rutén 1
egyéb 58 38 31
Az írni-olvasni tudók száma 1900-ban:
Férfi Nő
Ír és olvas 6.530 6.529
Csak olvas 27 212
Csak ír 1.754 2.374
1867-ig Pápán - miként más városokban - alig-alig léteztek a társadalmat vagy annak egy-egy
rétegét átfogó, önszerveződésen nyugvó, a közös érdekeket tükröző pártok, egyesületek,
szervezetek, klubok, körök. Ezeknek a megalakulásához és működéséhez ugyanis - erre már
utaltunk - politikailag konszolidált viszonyok, gazdasági stabilitás és a társadalom gazdasági,
szakmai, szellemi, érdeklődésbeli tagoltságának olyan foka szükséges, amely lehetővé teszi az
emberek különböző csoportjainak tömörítését. Az így megszerveződő civil társadalom tehát
az anyagi, szellemi fejlődés függvényében jön létre. Az ilyen módon alakuló egyesületek,
egyletek stb. működése a kiegyezést követő évtizedekben Pápán is rendszeressé vált. Vezetőségeiket
maguk választották, és kidolgozták működésük alapjait, szervezeti kereteit is. Ezek
az egyesületek, szervezetek, klubok a polgári társadalom életerős hajtásaiként működtek, s
rendkívül sokszínűekké váltak. Több szállal kötődtek a civil társadalomhoz a különböző
egyházi szervezetek is. Az egyházhoz tartozás azonban a hitéletre is korlátozódhat, vagy akár
kirekedhet belőle a vallásos érzelemvilág. Ezekben az esetekben pedig különösen a városokban
működő egyházakhoz tartozó egyesületek a civil társadalom perifériáján helyezkednek
el. Természetesen különböznek tőlük azok a vallási közösségek, amelyekben a hitéleten
túlmenő egyéb - szociális, közösségi, jótékonysági, netán érdekvédelmi - tevékenység is
folyik. Jó példái ennek a karitatív szervezetek, az egyházi iskolák, a presbitériumok, az
egyházkerületi fórumok stb.
259