Tanulmányok Pápa város történetéből

fia: Ferenc 57 , majd az utóbbi fia: István képviselte itt a családot, hosszabb-rövidebb ideig
betöltvén az itteni főkapitány tisztét is. 58 (Török István 1599-ben folyamodott Pápa visszaadásáért,
amit a rendek törvénycikkben /47./ támogattak.)
Ezt követően Pápa egy ideig leányágon öröklődött tovább. Előbb Török István húga, Török
Zsuzsanna révén ennek gyermekeire: gróf bedegi Nyáry Miklósra 59 és Nyáry Krisztinára, majd
- miután a Miklósra eső fele részt bizonyos Turóc megyei Esterházy-birtokkal elcserélte - az
utóbbi második férjére, Esterházy Miklósra (1625 és 1645 között az ország nádorára)
szállott. 60 Az Esterházy-család Nyáry Miklós 1626. március 13-i távozása után - ezt a hónapot
hatalmas tűzvész tette emlékezetessé, amelyben leégett a vár, a templom és a lakóházak nagy
része 61 - vált az uradalom teljes jogú birtokosává kereken háromszáz esztendőre, lényegében
háborítatlanul. (Egy 7000 forintos kölcsöne fejében, amelyet 1622-t megelőzően nyilván a
Magyar Kamarának adott, vegliai Horváth Gáspár is jogot formált Pápa várára és
mezővárosára, valamint a vár előtti malomra. A birtokon belül levő Esterházyak végül is úgy
szabadultak meg e kellemetlen jogkövetelőtől, hogy 1655-ben kifizették Horváth Gáspárnak a
jelzett összeget. 62 )
Maga Esterházy Miklós viszonylag ritkán fordult meg Pápán; annak kormányzását (a
devecseri és ugodi uradalommal együtt) 1630-tól idősebb fiaira: Lászlóra és Istvánra bízta. 63
A nádor halála után a pápai uradalmat László, majd miután ő a vezekényi csatában 1652-ben
elesett, a két kisebb Esterházy-fiú: Pál (a későbbi nádor, 1681-1713) és Ferenc örökölte. A
tényleges irányítást előbb Pál, utóbb Ferenc végezte, akit az uralkodó 1662-ben a vár
főkapitányává is kinevezett. 64
Időközben, 1630 és 1648 között az Esterházyak pápai földesurasága a gyakorlatban
megszakadt. Miklós nádor ugyanis 1632-ben - a devecseri és az ugodi uradalommal együtt -
zálogba adta Pápát gróf Csáky Lászlónak, aki a nádor szűken vett politikai köréhez tartozott 65 ,
s aki a főkapitányi tisztet is megszerezte, és nevét főként az ellenreformáció megindításával 66
tette emlékezetessé városunk történetében.
Később, jelenleg ismeretlen körülmények között, a megnevezett uradalmak Pázmány Péter
néhai esztergomi érsek unokaöccsének, Pázmány Miklósnak a kezére kerültek. Legalábbis egy
1647. július 17-én kelt levelében - amelyben éppen a földesúrnak mintegy kijáró pápai
főkapitányi tiszt megszerzése ügyében tapogatódzott Batthyány Ádámnál - ezt olvassuk:
„Pápának én nem az jószágán, sem az jövedelmén kaptam ekkoráig is, hanem csak azon, hogy
ottan mint véghelyen egy kis hírt és nevet kaphassak, és hazámnak és barát uraimnak
szolgálhassak, mely szándékomat hogy véghez vihessem, magam káraimmal sem gondoltam”.
Mivel úgy értesült, hogy Esterházy november 11. körül vissza akarja váltani, Batthyánynál
aziránt érdeklődött, igaz-e ez, „mert oly rövid uraságra és mintegy pünkösi királyságra talán
sem becsületes, sem okos cselekedet nem volna tülem, ha derekasan Pápára költözném és
letelepedném, mivel oly kevés ideig csak az ott való főemberekkel való ösmeretségemet is
alig vehetném, nemhogy valami más derekasabb dolgot cselekedhetném.” (Vagyis: Pázmány
„hivatalból” nem lehetett zálogbirtokos, hiszen ha az lett volna, biztosan tudott volna a
visszaváltási szándékról. Bár a válasz nyilván visszatartó jellegű volt, Pázmány addig törte
magát a pápai főkapitányságért, mígnem 1648. július 12-én be nem iktatták abba. Mivel
Esterházy László ez évben valóban visszaszerezte a pápa-ugod-devecseri uradalmat, Pázmány
átnyergelt a veszprémi főkapitányságra; 1649. január 16-án már innen ír Batthyánynak. 67 )
Az erődítménnyé változott Pápa stratégiai jelentősége oly szembetűnő volt, hogy az
országgyűlések lényegében már a törökök betelepülésétől fogva kérték az uralkodótól: vegye
gondjaiba, vagyis vállalja magára karbantartásának, fegyverellátásának és - elsősorban - a
benne állomásozó katonaságnak a költségeit. 68 Így vélekedtek a dologról Bécsben is; oly-
83