Tanulmányok Pápa város történetéből

1842 nyarán ugyancsak ez az Esterházy Károly ad 1 aranyat a Képzőtársaság örömünnepén
szavalata jutalmaként Petőfi Sándornak, az iskola diákjának. A másik esemény az iskola más
városba helyezésének újra felmelegített ügye. A kollégium híre más városokat is ösztönzött a
fenntartás átvételére, elsőrenden Komáromot, de a város és a gyülekezet összefogása most is
megtartotta Pápának az iskolát. Ebben jelentős szerep jutott a lelkész-püspök Tóth Ferencnek,
elismertségének, tekintélyének.
Tóth Ferenc lelkészsége élénkséget hozott a gyülekezeti életben. Ő vezette be az ünnepélyes
konfirmációt s az ádventi hetek hétköznapi bibliaóráit. A püspök-lelkész szolgálati ideje alatt
többször is (1820, 1828, 1841) végeztek generális javításokat a templomon. A rendkívüli
képességű lelkipásztort más kötelességekre is szólította az egyháza. 1816-tól már egyházkerületi
főjegyző, 1821-ben a konvent jegyzője, 1823-tól esperes s 1827-től püspök. Munkássága
idején a szabad egyház egyik nagy felvirágzási korát élte meg. Tóth Ferenc lelkipásztori
szolgálata (1817-1844) minta volt a lelki megújulásra.
Halála után három éven át (1847-ig) helyettes lelkészek (Liszkay József, Perey János, Dömjén
Ferenc) szolgáltak a gyülekezetben. Végül is Liszkay József, az eklézsia múltjának kiváló
búvárolója lett az eklézsia lelkipásztora 1848-1855-ig. A szabadságharc korának nemzethű
lelkipásztoraként több emlékezetes beszédet tartott. Az abszolutizmus idején együtt tudta
tartani a gyülekezetet. Nagy érdeme, hogy a kollégiumból kiszorult kisiskolásoknak kiváló
tanítót szerzett Halasy István személyében. Itt soroljuk fel azon tanítók nevét, akik az eklézsiabeli
kisiskolásokat tanították: Ferenczy Sámuel 1792, Győri István 1824, Pordány Gergely
1824, Liber Lajos 1825, Csajtay Ferenc 1846, Kajos Dániel 1847. 89 Az iskola a paróchia
földszintjén volt. A fiúk a kollégiumban tanultak, a lányok a kántor elé jártak oktatásra. A
hittan, az írás, olvasás, számolás mellett a földrajz, a történelem, illemtan és gazdasági ismeretek
s egészségi szabályok szerepeltek a tananyagban. Mindössze két tankönyvről tudunk:
Láczai Oskolai tanítókönyvecskéjéről és Zsoldos: Egészségi Regulájáról. Biblia is kevés volt,
nehéz volt beszerezni.
A századfordulóig
(1848-1900)
A fellelkesült hívő és diáksereg s nem kevésbé a pápai polgárság a szabadságharc leverése
után nehéz napokat élt át. Tudunk arról, hogy 1852-ben a református templomban a márciusi
napokban a diákság a nemzet hőseire emlékezett. A napvilágra jutott ügy egészen Bécsig
eljutott, s Nagy Mihály püspöknek nem kevés pásztori bölcsességre volt szüksége ahhoz, hogy
a haragvó udvart lecsendesítse. 90
Liszkay József 1873-1877-ig másodízben is Pápa lelkipásztora lett, s jeles irodalmi munkásságára
- az akkori idő tárgyalásakor - visszatérünk.
A kollégium egyházkerületi gondviselésével egyre fontosabbá lett az elemi iskolai oktatás a
pápai gyülekezetben. Így 1850-től a kisiskolás fiúk tanítását is az egyház vállalta át. „1850-ig
a paróchia földszintjén volt az iskola. Ettől kezdve az ókollégium Szent László utcai részébe
került, amelyet az egyház megvett a kerülettől.” 91
Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története c. könyvéből sorolva a tanítók
névsorát: „Kis Ignác 1851, Tatai Imre 1852, Csira István 1854, Zsebők József 1855, Halasy
István 1857, Hetesy ... 1868, Varga Kálmán 1869” 92 , különösen ki kell emelnünk közülük
Halasy Istvánt, a jeles tankönyvírót, aki 1888-ig végzett pedagógiai munkásságával egy
virágzó korszakot jelentett a pápai református népoktatásban. Ez a felvirágzás 1868-tól, a
409