Tanulmányok Pápa város történetéből

kosság 1878 nyarán kért engedélyt telek átengedésére pásztorkunyhó építéséhez. 155 „Hegység
szabályzatukról” 1880. márciusában adott hírt a Pápai Lapok. 156
A pápai határ délkeleti részén fekvő dombokon századunkban számtalan borpincét, kis házat
és nyaralót építettek. A Kishegy legnevezetesebb szőlője a Bocsor István-féle szőlő volt. Az
itt emelt nyaralóban töltötte diákéveit Kozma Andor költő, aki legismertebb versében, A
carthagói harangokban a pápai református kollégiumról emlékezett meg. A Bocsor-szőlő
végül Pulszky Ferenc, a múlt század második fele híres politikusának a birtokába került. Sok
éven át ide járt üdülni, s özvegye szerint jobban szerette, mint szécsényi kastélyát. Az
Öreghegy legszebb útja a „Báróné útja”, amelyet két oldalát fasor szegélyezi. Nevét onnan
kapta, hogy 1835-ben egy bécsi úriasszony, akit érzékeny szálak fűztek Esterházy Károly
grófhoz, mintegy 30 holdnyi területet vásárolt a hegy szőlőiből. Birtokát parkosította és
közepére gyönyörű nyaralót építtetett. Az emeletes villa teraszáról szép kilátás nyílt a városra.
Az asszonyt a köznép tiszteletből bárónénak nevezte. A hegyi út innen nyerte a nevét. Kaán
Vilhelminát később feleségül vette a gróf. 157
A hegyekben épült házak századunkban egyre inkább az állandó kintlakást s nem csupán a
nyaralást biztosították, illetve a hegybeli munkák idején ideiglenes lakó- és munkahelyül
szolgáltak. Az egész évben a hegyekben élőkkel benépesültek Pápa külterületi részei. 1949-
ben az „Igali öreghegy” nevű szőlőben 320 lakost számláltak. Kishegyet ekkor 258-an lakták.
1960-ban az Öreghegyet 338, a Kishegyet 207, a Törzsökhegyet 49, a Báróczhegy-Kisbáróczhegyet
63 lakossal tartották nyilván. 158
A pápai szőlőhegyek kedvelt séta- és pihenőhelyek voltak a múlt századokban. Úgy tartja az
emlékezet, hogy az Öreghegy útjait Kisfaludy Károly és Vas Gereben is többször megjárta.
A Pápára látogatók elmaradhatatlan programja hazánk - egyben Európa - egyetlen kékfestő
múzeumának megtekintése. A múzeum a nagy múltú Kluge-üzem épületében nyílt meg 1962.
augusztus 3-án. 159 A református templommal szemközt álló, üzem előtti Kluge lakóház 1869
óta tanúskodik a kékfestő dinasztia gazdagságáról, ízléséről. A kapu bal sarka fölött cégérként
nem látható már rúdra erősített kékfestő anyag. Tábla hirdeti a múzeum állandó és időszakos
kiállításait. A műhely alapításának 200. évfordulójára, 1983-ra megújultak a múzeum kiállítótermei,
a múlt századi üzem munkatermei. Csak a régi, lójárgányos mángorló restaurálása
várat még magára. A jeles jubileumra új állandó kiállítás készült a családi dokumentumokból
és a cég termékeiből. De helyet kaptak a kiállításon Kovács József kékfestő mester munkái is,
aki a cég segédje, 1928-1945 közt művezetője, az üzem tényleges vezetője volt a kékfestő
szakmát tanuló katonatiszt-tulajdonos, Karcsay Béla mellett. 160 1984-ben indította a múzeum
a hazai működő kékfestő műhelyeket bemutató sorozatát. Évente más-más kékfestő mesternek,
illetve dinasztiának biztosítottak lehetőséget a méltó megmutatkozásra az ország számos
területéről Tiszakécskétől Szombathelyig. 1991. májusában új állandó kiállítást nyitottak az
üzem szárítóépületének padlásterében. A kékfestő mesterségnek ismét megbecsülést szerző,
vásznaival új divatot teremtő Bódy Irén iparművész több évtizedes munkásságából ad szívet
melengető, szemet gyönyörködtető válogatást a tárlat.
A pápai Kékfestő Múzeum a helyi emlékek mellett a hazánkban működő kékfestő műhelyek
tárgyi- és dokumentációs anyagát is gyűjti. A gyűjtemény gazdagságát jelzi, hogy tárgyi
emlékeinek száma megközelíti az ötezret. Külföldi textiles szakemberek is gyakran felkeresik
a szép környezetben fekvő, értékes kiállítások sorával büszkélkedő múzeumot, s hírét viszik
szerte a világban. 161
369