Tanulmányok Pápa város történetéből

212. Földesúri allódium(ok) létére a robotmegtagadással kapcsolatos, említett úriszéki ítéletekből
következtethetünk. Egy allódium-leltárt idéz 1659-ből: i.m. 322. l. 35. jegyz.
213. Vö. MRT 4. i.m. 199. l
214. PÁKAY ZS.: 1942. 43. Érthetetlen, hogy a MRT 4. 199.- ugyanezen műre hivatkozva - miért 3, 4
és 5 pápai malomról „tud”.
215. MRT 4. 199.
216. A „pápai” szőlők a szomszédos Hanta puszta Hante és Törzsökhegy nevű promontóriumán voltak,
amelyeknek hegyközségei szabályzata is ránk maradt 1626-ból és 1629-ből. ILA-KOVACSICS:
1964. 198.; A 1696. évi összeírás szerint Hánta mellett Igaron, Sávolyon és Újhegyen voltak a
szőleik. PÁKAY ZS.: 1942. 45.
217. LUKCSICS PÁL: Vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. 61-62.
218. ILA-KOVACSICS: 1964. 316-317.
219. Gecsényi Lajosnak, a Győr megyei Levéltár igazgatójának szívességéből, akinek baráti segítségéért
ehelyütt is szeretnék köszönetet mondani.
220. Az extraneitás problémájáról általában: N. KISS ISTVÁN: A mezőgazdasági termelő népesség
fluktuációja és az extraneus birtoklás a Hegyalján. In: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös
jobbágyság kialakulásának korszakában (Tanulmányok Zemplén megye 16-17. századi
agrártörténetéből). Szerk.: Makkai László. Bp., 1966.
221. ILA-KOVACSICS: 1964. 317.
222. Vö. e kötet lapjával.
223. ILLÉSY JÁNOS: Községi kiváltságlevelek jegyzéke. Budapest 1898. 24-25.
224. EMBER GYŐZŐ: Magyarország nyugati külkereskedelme a 16. század közepén. Budapest, 1988.
(A MOL kiadványai) 332-334.
225. Uo. 501-530. passim
226. Arról, hogy valóban Bécsben vásároltak be: GECSÉNYI LAJOS: Kelet-magyarországi kereskedők
a nyugati távolsági kereskedelemben 1546-ban. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár évkönyve 18.
(1991) 25-35.(Többek között pápai Lukács deákot is rajtakapták, hogy Zuránynál fele annyi áru
után fizetett harmincadot, mint Bécsben: 35.); Szerepel pápai a bécsi mázsaház azon 1589/1591.
évi jegyzékében is, amely az ott sózott halat, különféle bőröket stb. elvámoltató magyar
kereskedőket regisztrálja. Uő.: Győri kereskedők szerepének változása a 16. században. Arrabona -
26-30 (1984-1991) 37.
227. Ennek a feltevésnek ellene mond, hogy 1546-ban 6000 sarlót és 3000 süveget és más árucikket
vittek Fejér megyei vásárokra. ILA-KOVACSICS: 1964. 316.
228. EMBER GY.: Külkereskedelem i.m. 407.
229. Uo. 436., vö. a 218. jegyzetben id. adattal.
230. HÁZI J. i.m. 28-29. l. N o 12.
231. HORVÁTH FERENC: Kőszeg fejlődése és szerepe a pannon térségben a 16-19. században. Vasi
Szemle 332 (1973) 130.
232. ÚRISZÉK i.m. N o 289.
233. TAKÁTS SÁNDOR: A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása In. Szegény magyarok i.m. 129-
248. passim, az idézet: 207., vö. GECSÉNYI LAJOS: Die Rolle der Stadt Győr (Raab) im Ost-
West-Rinderhandel im 16-17. Jhdt. In: Burgenland in seiner Pannonischen Umwelt. Eisenstadt,
1984. 84-93. l.
234. Uő.: Győr városa 1526 után i.m. 214.
235. HORVÁTH JÓZSEF: A győri végrendelkezők „vidéki” kapcsolatai a 17. század első felében
(Adalékok a korabeli Győr vonzáskörzetének vizsgálatához). VEAB Értesítő (Sajtó alatt).
236. Győr vármegyei- regeszták i.m. I. N o 388.
116