Tanulmányok Pápa város történetéből

Sajnos, nemcsak az alapvetően fontos számadásokból nem maradt ránk e korszakból példány;
nem ismerjük az uradalom személyzetének fizetését sem. A hajdúk és katonák tatai bérezésének
ismertetett része eligazító lehet az itteniekére nézve is. 1749-ben, az akkor szegődtetett
mérnök fizetése 300 Ft, 12 akó bor, szállás és bútor volt. Practicánsa ugyancsak egy évre
kimutatott bére 30 Ft és egy öltözet ruha lett. A magasabb rangú tisztviselők szolgálatait sok
esetben inscriptióval is jutalmazták, házra, földre, esetleg részbirtokra kiterjedően. Pápán az
inscriptionalisták közt találjuk az uradalom telekkönyvében a következőket: Bittó József
provisor (1742), Bittó Ferdinánd ugyancsak provisorként említve (1755), Nagy István pápai
számvevő (1752), Balogh Ferenc régens (1748-tól 1764-ig, örököseitől a ház visszakerült az
uradalomhoz). 43
A fentiekben már említett, közös birtoklású semptei uradalomban az ifjabb Esterházy Ferenc
idejében Doboczky Ádám és fia, László állottak a gazdaság élén tiszttartóként, bizonyíthatóan
már az 1740-es évektől. „Öreg Doboczky Ádám” 1750-ben prefektus lett. A többi uradalmi
tisztségviselő közül forrásaink 1744-ben a vízközi ispánt, egyben az uradalom számtartóját,
1749-ben Csiba Ferenc kasznárt, 1754-ben a gönyüi depositorium gondviselőjét, Tóth Istvánt
említik. A lovak tartásának sokáig központi helyeként szereplő uradalomban (Játó, Tallós)
1740-ben lovászmestert alkalmaztak. A majorban folyó munkára utal az 1750. évi, béresökröket
kimutató adatunk: Játón és Tallóson 6, Sempcen 12 ökör volt szekerekkel. A szokásos
heti munkabeszámolót, illetve munkakiadást Doboczky Ádám örökítette meg 1744-ben írt
levelében. Eszerint vasárnap Tallóson, a mise előtt, számot vetett az egész heti gazdálkodással,
„...az egész hétre pedig a Dispositiokat meg tettem, mi tevők légyenek az Ispányok,
és Jobbágyok...” 44
A birtokszervezet mellett még inkább töredékes képet tudunk csak rajzolni az uradalom gazdálkodásáról
e korból. Hiányzó számadásainkat azonban egy kivételes épségben fennmaradt
anyag legalább a birtok jobbágytelkeinek számát megadva ha nem is pótolja, de a benépesítést,
s így következésképp a várható szolgáltatásait tekintve némi viszonyítási alapot ad.
Pápa oppidum és a pápai uradalom felméréséről van szó, amit Esterházy Ferenc 1735-ben
rendelt el. A hat kötetből 45 az első három Pápa oppidumot és tartozékait, 46 a továbbiak a
pápai uradalom possessióit és praediumait mutatják be. Az uradalom részeként szerepel Ugod
mezőváros tartozékaival, valamint Esterházy Ferenc gesztesi részbirtoka a központ Csákvár
oppidummal. A bemutató 3 összesítő térkép e birtokokat is „Domínium Pápa” néven jegyzi. A
possessiók és praediumok területét külön-külön kéziratos térképek is ábrázolják, a telkek és
szántóföldek, rétek, szőlők, vizek, malmok, téglaégetők, kő- és agyagbányák, erdők, utak
elhelyezkedése mellett földrajzi nevek tömegét őrizve meg. 47 A IV. kötet bevezetőjében
rögzíti, hogy a felvételek során egy egész telek tartozékait az uradalomban a következő módon
állapították meg: először is 3 részre osztották minden település területét, s az egyenlő részek
közül kettőben sessiókat mérve ki a harmadikat további szükségletekre tartották fent. Egy
telekhez 60 pozsonyi mérős szántóföld, 12 kaszás rét, valamint a belsőség (házhely és kert)
tartozott. Egy pozsonyi mérő vetésre 528, egy kaszás rétre 1584 ölet, a házra és kertre 14 öl
széles, 71 öl 2 láb hosszú (996,8 öl) telket számítottak. Összesen tehát 51.688 öl volt egy
egész telek, ami 39,76-46,98 (1100 vagy 1300 öles) holdnak felel meg. 48 Kimondták azt is,
hogy ha valamely praediumot a későbbiekben megszállítanak, azt is így kell felosztani.
Eszerint tehát a pápai uradalom helységei a következők voltak:
153