Tanulmányok Pápa város történetéből

gyülekezeti felügyelő és munkatársai sokat tettek a gazdag gyurátzi örökség folytatásáért.
Annál is inkább, mert az idős püspök egészen haláláig (1925) együtt élt pápai családjával, és
amennyire tehette, be is segített a gyülekezetben.
Mesterházy László korai halálával 1929-ben Schöck Gyula püspöki másodlelkészt választotta
pásztorává a gyülekezet. Az egyház elemi iskolájában jó segítőtársa volt továbbra is Kakas
Irén tanítónő. 1931-ben működésének negyedszázados jubileumát bensőségesen megünnepelte
a gyülekezet elnöksége. 68
Új korszakot jelentett Pápán a lovászpatonai származású, lelkes magyarságú Bácsi Sándor
lelkipásztorrá választása 1938-ban. Az addig Celldömölkön prédikáló, ifjúsági munkát és
gyülekezeti házat létesítő kiváló szónok csaknem két évtizedre beírta magát Pápa városának a
történetébe. Mindjárt 1939-ben az orgonát építtette újjá Kakas Irén vezetésével Leányegyletet,
Hodik Imréné irányításával Nőegyletet, Nagy Endre kollégiumi tanár és Ágoston József
karnagy elnökletével Ének- és Zenepártoló Egyesületet, Nagy Zoltán vezetésével Evangélikus
Ifjúsági Egyesületet hívott életre.
A tanulóifjúság Diákszövetségben és a Bóra Katalin Körben, a leányok - reformátusokkal is
közösen - a Lórántffy Zsuzsanna Körben fejtették ki egyházépítő és kulturális tevékenységüket.
Elősegítette az értelmiség addiginál nagyobb mértékű bekapcsolódását dr. Huszár
István pápai ügyvéd, egyházmegyei ügyész gyülekezeti felügyelővé választása 1939-ben.
Az egyháztársadalmi munka háború előtti fellendülésével együtt a szeretetszolgálat, beteglátogatás,
kórházi munka és jótékonysági tevékenység jellemezte az egyházi életet. Az iskolai
hitoktatás pedig azáltal lendült fel a korábbihoz képest, hogy külön hitoktató lelkészeket is
választott a gyülekezet - még 1932-ben - Bárány László, majd 1942-ben Domby László
személyében.
A háború súlyos károkat okozott anyagi és lelki téren egyaránt. A légnyomás egy ízben
elpusztította a templom ablakait és vakolatát. A parókia lakói sok kibombázottat és menekültet
fogadtak be, olykor negyvenen is meghúzódtak a paplakban. 69 A vihar elmúltával
bedeszkázták a templom ablakait, betemették az udvari bombatölcsért, az elpusztult kerítés
helyett a szomszéd felől falkerítést építettek. A gyülekezet iskolája az alsó négy osztállyal újra
megkezdte működését, a felső tagozat pedig a Református Polgári Iskolához csatlakozott,
amely átmenetileg új nevet kapott Protestáns Általános Iskola címen.
1947-ben a lelki élet is nagymértékben fellendült Túróczy Zoltán tiszakerületi - utóbb
dunántúli - püspök 6 napos pápai evangélizációja következtében. Anyagi felemelkedés is
mutatkozott: megvehették pápai evangélikus diákszállás céljára az ún. Billitz-féle házat egy
takácsi hagyatéki föld - Németh Mihály 44.278 négyszögöles birtokának - árából. 1949-ben
sikerült a templomot renoválni. A munkát a celldömölki Rács-Reich Imre festőművész tervei
alapján őskeresztény motívumok felhasználásával és Bácsi Sándor irányításával a pápai Bíró
testvérek végezték. Az új egyházközségi felügyelő, Lóránt Ödön és a Veszprémi Egyházmegye
felügyelője, Mihály Sándor a január 23-i ünnepen elismerő szavakkal emlékeztek meg
a nehéz évek erőfeszítéseiről. Az ünnepségen már a villanyerőre átépített orgona is megszólalhatott.
A gyülekezet örömét azonban még 1949 nyarán mély fájdalom váltotta fel. Az egyház
iskoláját államosították. Rózsa János és Ágoston József tanítókat állami tanítókká
minősítették át. A gyülekezeti iskola épületét és teljes felszerelését ellenszolgáltatás nélkül az
állam vette át. Átmenetileg a tanítók még végezhették ugyan a kántorizálást, utóbb azonban
mindennemű egyházi közreműködésüket szigorúan megtiltották. 1950 februárjában az
egyháztanács kénytelen volt a gyülekezeti földeket is „felajánlani” az államhatalomnak.
387