Tanulmányok Pápa város történetéből

gyakorlását. 129 Ez a kiváltság is kétarcú. Szabad királyi városokban általában véve a városi
tanács adja ki a céhlevelet, 130 amely a céh belső rendtartását is szabályozza. Teljesen nyilvánvaló,
hogy Szapolyai a pápai szabók támogatása mellett saját érdekét is figyelembe vette,
hiszen az idegen szabók nem adóztak. Ennek ellenére a szabó céh létesítése Pápa gazdasági
jelentőségére is utal. Becslésünk szerint a középkor végén Magyarországon 28 mezővárosban
volt csak céh, összesen 40. 131 Még látni fogjuk, hogy nem zárható ki Pápán más céh vagy
céhszerű szervezet megléte.
A földesurak támogatták a pápai és más egyházi intézményeket is. Már említettük, hogy Garai
László 1450-ben egy kőházat adott a porvai pálosoknak Pápán. Ez a ház későbbi iratokból
következtethetőleg a Kristóf - ma Korvin - utcában állt. 132 Garai azonban nem csupán ezt a
házat adta akkor a pálosoknak. Megkapták a Pápa melletti Újfalu falut, ahol egy malmot épít
számukra, valamint Pápa területén a Tapolca folyón két malmot: egy gabonaőrlőt Borsosgyőr
felől és egy még nem teljesen kész kallómalmot. 133 Az újkorban Fehérmalom és
Külümalom. 134 A malmokra még sok adat maradt fenn. 135
Bonyolult kérdés az obszerváns ferences kolostor (a rend szigorúbb ága) létesítésének
kérdése. 1461-ben - és nem 1454-ben, ahogy egy téves közlés állítja - Ország Mihály nádor
előtt a Pápai család (a korábbi Zsemlériek) tiltakozik, hogy Garai László felesége, Alexandra
és fia, Jób pápai birtokuk egy részét elfoglalták, és itt Szent László nevére ferences kolostort
akartak építeni, az utcát pedig Szent Lászlóról elnevezni. Mivel a vád beigazolódott, a nádor
felszólította Garai özvegyét és kiskorú fiát az elfoglalt földek visszaadására, a kolostor
építésének pedig a megakadályozására. 136 A kolostor azonban felépült, mert 1480-ban Csiglei
Boros Benedek pápai vásárolt házát az ottani Szent László obszerváns kolostor ferenceseinek
hagyta azzal, hogy engedjék eltemetését templomukban. 137 A Szent László utca ma is megvan,
ott azonban nem mutatható ki a kolostor, és nem tartozhatott a Pápai család birtokához.
Bonyolítja a helyzetet az Ozorsuka határjárásában említett Szentlászló is. A kolostor
helyhezkötését tehát egyelőre nem merjük megkísérelni. Az sem egészen biztos, hogy nem
kell-e még korábbra tenni megtelepedésüket. 1448-ban ugyanis Szécsi Dénes bíboros prímás,
valamint Buda, Pest, Pápa és Nagybánya plébánosai a pápához fordulnak, hogy a IV. Jenő
pápa által a boszniai ferenceseknek (az obszervánsok eredetileg a boszniai rendtartományhoz
tartoztak) adott kiváltságok ne legyenek az esztergomi egyházmegyében érvényesek. 138 A
kérvényt tehát a megyéspüspök és négy más egyházmegyében fekvő, de közvetlenül az érsek
alá rendelt exempt városi plébánia nyújtotta be. Budán és Pesten néhány évvel korábban a
pápai legátus adatta át a konventualis ferences kolostort az obszervánsoknak, Nagybányán is
létezett már az obszerváns kolostor, 139 így fel kell Pápa esetében is tételezni, hogy az obszervánsok
már ott voltak, és kiváltságaik révén szűkítették a plébános jogkörét. Talán az a tény,
hogy - ahogy arról már volt szó - Kolos Jeromos pápai várnagy felkereste az obszerváns
Kapisztrán Jánost, is a kolostorral függ össze.
Szapolyai János 1510-ben - a céhalapítás napján - a Szent István első vértanú egyházában levő
Mária oltárnak, amelyhez Péter plébános oltárigazgatóságot létesített, adományozza a plébánia
háza mögötti üres telket a kikötőben, vagyis a halastó partján. 140 Ez a mai Fő tér 11. sz. helyén
álló plébániaépület és a mögötte levő telek, itt volt az iskola is. 141 A halastó az egykor a vár
mellett létező tó volt, amelynek - úgy látszik - itt volt a kikötője, közel a várhoz. Szapolyai
különben felmentette a telket minden rendes és rendkívüli adó és más szolgáltatás alól, és erre
várnagyát és a tanácsot is utasította. Szapolyai János ezen kívül 1520-ban a lövöldi kartauziak
Pápán vett házát is felmentette minden adó alól, és ugyanezt tette a király is. 142
55