Tanulmányok Pápa város történetéből

„helyessén-való csináltatását költséggel is méltó pótolni, és előmozdítani.” Halivadékot -
főként pontyot - több alkalommal is Tatáról hoztak.
Idősebb gróf Esterházy Ferenc halála után, a fentebb ismertetett módon, 1755-ben fiai
birtokosztályt tettek. A pápa-ugodi uradalmakban Ferenc és Károly több esetben is közösen
intézkedtek, de a tényleges irányítást Esterházy Ferenc végezte. Károly öccse a devecseri
birtokot vonta felügyelet alá. Gróf Esterházy Ferenc, akinek nevéhez az első állami árvaház és
az első kamerális iskola felállítása fűződik, 55 Birtokain szorosabb ellenőrzés alá vonta
prefektusát. A már korábban idézett, Bittóhoz írt megrovása mellett ezt az instrukciók
szorosabb betartására adott parancsolata is tükrözi. Meghagyta Bittó Józsefnek, hogy „A’
Tiszteket mind hivassabé magához kegyelmed, és az üdvözült Uram Atyámtúl kiadott
Instructiót előttek olvastassa el, serió meg-intvén őket, hogy a’ hoz magokat mindenekben
punctualiter alkalmaztassák.” 56 Az 1755-ben már a levelek tanúsága szerint az uradalom
szolgálatában álló uradalmi fiskális, Delli István mellé másik ügyészt is szerződtettek Bittó
István személyében, hogy „... folytassa az Uraság törvényes dolgait...”. 57 Bittó István a pápai
uradalom fiskálisa lett, de ha a devecseri domíniumban szükség volt rá, ott is meg kellett
jelennie Esterházy Károly szolgálatára. Esterházy Károly megtartotta Delli Istvánt, neki
azonban a már megkezdett ügyekben a pápai uradalmat kellett képviselnie. Sőt, az egyik
perben, amelyben Esterházy Ferenc megítélése szerint Bittó József prefektus nem volt kellőképp
járatos, neki is Dellinek kellett engedelmeskednie. A számtartóság fejlesztésére is gondja
volt az új tulajdonosnak: 1756-ban elrendelte, hogy a jövedelmek és restanciák beszedésére
egy évre próbaképp a számtartó mellé rendeljenek „egy irástudó és nyelves hajdút”, 58 aki
közvetlenül a számtartótól függjön.
E korban kezdődik az eddig közvetett úton ugyan már kimutatható, tatai domíniumból jövő
hatások felerősödése, elsősorban Balogh Ferenc régens személyén keresztül. Balogh idősebb
gróf Esterházy József halála után az ifjabb Esterházy Józsefre szállott birtokok élén is
megmaradt, s annak unokatestvéreivel tett zálogszerződése nyomán gróf Esterházy Ferenc
fiaival is szorosabb kapcsolatba került. Így 1754-ben, a tárnokmester halála után Doboczky
Ádám arról panaszkodott Bittó Józsefnek, hogy „Itt ollyan nagy Confusio van ám, hogy a Nép
fogadgyais nem is szavamat, mert hogy Balogh Ferencz Uram már Regense a mi Uraink
Jószáginakis. Azt ugyan jól tudom, hogy bizonyos Causában a’ ki mind a’ Két Méltóságos
Urasságot illeti, plenipotentiariussává tette még éltében eő Excellentiája...”. 59 Nincs azonban
az elkövetkező néhány évben adatunk arra, hogy Bittó Józsefet ekkor prefektusként közvetlenül
alárendelték volna Balogh régensnek. A „pápa-ugodinak” vagy csupán „pápainak”
titulált prefektus tisztségében változás a birtok Esterházy Károly egyedüli fennhatósága alá
kerülésével következett be.
A pápa-ugod-devecseri uradalom gróf Esterházy Károly váci,
majd egri püspök kezén Az 1750-es évek végétől az úrbérrendezésig
Bár Esterházy Károly tevékenységével több szerző foglalkozott már a 18. század művelődéstörténetét
és egyházpolitikáját kutatva, 60 életútját feldolgozó monográfiával a mai napig
nem rendelkezünk. Sem a terjedelmi kötöttségek, sem az eddigi kutatások nem teszik lehetővé,
hogy behatóbb elemzést kíséreljünk meg. Dolgozatunk céljából eredően itt csak uradalmai
irányításában követett elveivel kívánunk foglalkozni. 61
Láttuk, hogy apja halálát követően Esterházy Károly a devecseri jószágot bírta, de forrásaink
erre nézve igen csekélyek. A pápa-ugodi részben Károly és Ferenc sok esetben közösen
döntöttek gazdasági ügyekben. 62 Ifjabb Esterházy József halála után, az ismertetett 1762. évi,
156