Tanulmányok Pápa város történetéből

A sorozásra a pápai vármegyeházán augusztus 14-én a Varga Imre őrnagy vezette sorozóbizottság
előtt került sor. 90 A hadkötelesek közül öten a jelenlévő kormánybiztoshoz, Mátéfy
Antalhoz folyamodtak felmentésükért. A családfenntartókat, s azokat, akiknek testvére már
katonáskodik, a városi tanács felmenteni javasolta, másoknak azonban nem adott igazolást. 91
A korábban besorozott, de maga helyett mást állító 17 zsidó legény is igazolást kért a várostól,
nehogy ismét „sorshúzás alá” vegyék. 92
A sorshúzáson bizonyos hiányosságok is kiderültek. Az asztaloscéh például nem írta össze az
összes hadkötelest. Ezek „öszveszedéséről” a kiküldött nemzetőrök gondoskodtak. 93 A
sorozás másnapján a kormánybiztos a Pápáról és környékéről besorozott 160 újonccal és a
katonai kísérőkkel Komárom várába távozott. A város „ismét magára hagyatván”, a tanács
elrendelte, hogy ezentúl az üléseken a képviselők is minél nagyobb számban jelenjenek meg,
nehogy a felelősség néhány ember vállára nehezedjék. 94
A szabadságharc bukásával az újabb császári hadisarcra valóban nem sokáig kellett a
városiaknak várniuk. A Győrben állomásozó császári csapatok parancsnoka augusztus 27-én
délután Schwarz kapitányt és Putter Sándort küldte Pápára egy lepecsételt levéllel. A késő este
összehívott tanács „megilletődve” hallgatta, hogy Vallencsics alezredes parancsa értelmében a
városnak „a legújabb időkben tanúsított forradalmi érzelmeiért” 5 nap leforgása alatt egy
teljes hadikórház felszerelését és 1.000 akó bort kell adnia. 95
A városi tanács másnap teljes létszámban összeült. Az ülésen Martonfalvay Elek helyettes
főszolgabíró és Kőrösy Lajos járási esküdt is megjelent. Hosszabb tanácskozás után úgy
döntöttek, hogy a tárgy fontosságára tekintettel közgyűlést hívnak össze. Ugyanakkor Willax
Antal polgármestert, Könczöl János kapitányt és Voyta József képviselőt megbízták azzal,
hogy Vallencsics alezredesnél próbáljanak meg addig is engedményt kicsikarni. 96
A Győrből visszatért küldöttség az augusztus 29-én tartott közgyűlésen arról számolt be, hogy
az alezredes mérsékelte a hadisarcot: 1.000 helyett 500 lepedővel is megelégedett, a kórház
felszereléséhez szükséges eszközöket is elengedte, a kivetést a megye többi helységére is
kiterjesztette, sőt még a beadási határidőt is meghosszabbította. 97
A szükséges lépések megbeszélése végett Könczöl János városi kapitány egy járási szolgabíróval
azonnal Veszprémbe utazott. Legnagyobb meglepetésükre a várbeli megyeházát
üresen találták: a megyei tisztviselők - félve a császáriak bosszújától - már napokkal korábban
szétszéledtek. 98
A sikertelen kiküldetés kész helyzet elé állította a városi tanácsot: ha nem teljesíti a
hadisarcot, a katonai karhatalommal találja szemben magát. Augusztus 30-án a tanács és a
megyei tisztviselők vegyes tanácsülést, „közös ülést” tartottak. A vita arról folyt, a sarc
hányad részét vállalja a város. Lélekszám szerint 1/20-ad része esnék rá, ezzel azonban aligha
elégedne meg a katonaság. Így a város a sarc 1/5 részét ajánlotta meg. A jelenlévő polgári és
katonai biztos nyomására végül kénytelenek voltak vállalni az 1/3 részét. 99
A legnagyobb meglepetésre Vallencsics alezredes még ezt sem fogadta el, és szeptember 1-jén
az egész mennyiséget követelte, ami tételesen 1.000 akó bort, 500 szalmazsákot, ugyanannyi
lepedőt, nyári takarót, fejvánkost; 400 pár bakancsot, 200 törülközőt, 1.000 inget, ugyanennyi
gatyát jelentett. 100
A kétségbeesett városvezetés már csak abban bízott, hogy időt nyerhet, s ezalatt a megye
támogatását is megszerzi. A kivetett mennyiség 1/3 részét azonnal útnak indították Győrbe, a
hátralék 4 héten belüli beadására pedig írásbeli kezességet vállaltak. 101 Vallencsics azonban
nem méltányolta a városiak kérését: a borok leadására 8, a ruhaneműekére 21 nap határidőt
211