Tanulmányok Pápa város történetéből

megyei birtokán összesen 58,5 jobbágytelkét. Pápa, másként Zsemlér birtokán 14 lakott
jobbágytelket, saját kúriáját, 200 hold szántóföldet szokásos mértékben, egy fél malmot és tíz
kaszásnyi rétet írtak ekkor össze. 218
A Pápai, másként Zsemléri család fiúágon a forrásokban több, mint ötven évig szereplő Pápai
Györgyben az 1470-80-as években halt ki. György fia Balázs, aki az 1460-as években még
szerepel, 219 úgy látszik, apja előtt halt meg. A birtokok leányágra kerültek. A Pápai leányok
férjei, akik tekintélyes, a környékbeli megyék nemesi családjaiból származtak általában,
egymás között is viszálykodtak. 220 1488-ban a Pápa körüli volt Pápai birtokok három birtokos
között oszlottak meg: Laki Kacor Péter, Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost és
Kinizsi Pál. Kacor Péter Pápai Orsolya férje volt, Pápai Katalin viszont a prépost testvéréhez
ment hozzá, nyilván ő játszotta át bátyjának a birtokrészt; azt, hogy Kinizsi hogyan jutott
örökrészhez, nem tudjuk. 221
Agyaglikon a bakonybéli apát malmain kívül a Pápaiak és örököseik, majd Kinizsi örökösei
birtokoltak és viszálykodtak. 222
Hodoska - a Pápai örökségből - 1488-ban Kinizsié, de 1508-ban Essegvári Ferenc hódoskai
malma határos a bakonybéli apát agyagliki malmával. 223 Mivel Essegvári Kinizsi
szolgálatában állt, 224 nyilván tőle kapta. A Pápai-örökséghez tartozó Lihérten Kinizsi 1484-
ben egy nemesi kúriát familiárisának, Szirmai Nagy Istvánnak adott. 225 1495-ben II. Ulászló
király az egykori Kinizsi-birtokokat a volt országbíró özvegyének, Benignának és második
férjének, Kamicsáci Mislenovith Márknak adta: itt szerepel Lihért birtok, valamint Agyaglik
puszta egy tapolcai malommal. 226
A többi, Pápa környéki falu közül Igar a pápai (azaz Garai-Szapolyai) uradalomhoz, Hánta
pedig a hasonló nevű prépostsághoz tartozott. 227 Böröllőn kizárólag kisnemesek, egytelkes
parasztnemesek laktak. 1476-ban Vecsei János és felesége, Anasztázia be akarták magukat
iktattatni egy böröllei nemesi telek birtokába, valamint egy Pápa város határában fekvő malom
felének negyedrészébe (!). A malom a porvai pálosok és Csondor malma között fekszik. A
Böröllei család különböző tagjaival folyó viszály után Vecsei végül hozzájutott tulajdonához.
228 A malom 1509-ben a porvai pálosok és a pápai plébánia malma között feküdt.
Ekkor Böröllei Marcel János és Ferenc adják el malomrészüket a pálosoknak. 229
Volt továbbá Pápán a késő középkorban egy Parlagszeg, ill. Parlagszegfölde nevű puszta egy
hozzá tartozó tapolcai malommal. A Báróchegy közelében állt. 230 Így látszik, hogy a Jári
Báróc család birtoka volt. 1451-ben Jári Báróc Balázs fia, Szólát Ambrus a malomrészét
zálogba adta Pápai Györgynek. 231 1465-ben Dégi László tett panaszt, hogy felsorolt birtokait,
köztük Sávolyt és Parragszegföldét a Csabiak és Sitkei János elfoglalták. 232 Parlagszeg puszta
és malom, valamint Győr megyei birtokok ügyében 1492-ben a Dégi, Sitkei, Csabi, Jári
Báróc, Varsányi Józsa, Felpéci Sáfár, Jári Szólát, Sávolyi Papizar családok tagjai, szemmel
láthatóan rokonok, pereskedtek egymással. Már ez is mutatja, hogy Sávollyal is kapcsolatuk
volt. Sávolyon 1488-ban Varsányi Józsa volt a birtokos, ezen kívül volt egy egytelkes
parasztnemes is faluban. 233 Korábban itt is a Dégiek voltak földesurak. 234
Pápa középkori történetének az volt a hátránya, hogy az eredeti nagy kiterjedésű királyi
uradalmi központ egyes részeit királyaink a 13-14. században szétadományozták. Valószínűleg
sikerült az itteni udvarnokok elöljárói közül néhánynak a nemességbe jutni, ezekből
alakultak a kisnemesi települések. Bár egy itteni kisnemesi családnak, a Zsemléri, később
Pápai családnak végül sikerült Pápa központtal egy középnemesi birtoktömböt felállítani,
családját pedig az ún. előkelők, az egregius, vitézlő címet viselő famíliák közé bejuttatni,
mivel maga Pápa egy nagybirtok központja lett, sok lehetősége nem maradt. Ez a széttagolt
64