Tanulmányok Pápa város történetéből

A tavaszi hadjárat magyar sikerei következtében áprilisban már a visszavonuló császáriak és a
menekülő császárhű hivatalnokok és egyházi főemberek zavarták meg a város rendjét. 70
A magyar győzelmekről a városiak is tudomást szereztek, s némelyek titokban ellenállásra
szervezkedtek. Április 10-én a horvát katonai parancsnok rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a
házfalakra egyesek „magyar neveket” és „ingerlő felírásokat” firkáltak. 71
1849. április 26-án későn este a letartóztatott magyar miniszterelnök egy ulánus csapat
kíséretében érkezett Pápára, majd nyomukban nagy sietve Fiáth Ferenc megyei császári biztos,
hogy másnap Sopron felé vegyék útjukat. 72
Fiáth távozása sokakban azt a reményt keltette, hogy a város örökre megszabadult az idegen
katonáktól. A felszabadultság érzésébe azonban félelem is vegyült: --nem tudtuk kié vagyunk,
vagy leszünk. 73
Végkifejlet
A császári csapatok kivonulása után néhány hétig anarchikus állapotok uralkodtak Veszprém
megyében. Az Állandó Bizottmány csak május 14-én ült össze ismét. Első teendői közé a
megyei katonaság (pandúrok) létszámának növelését, a nemzetőrség újjászervezését, a
közrend helyreállítását sorolta. Ugyanakkor végre kellett hajtatnia az újoncállítást: az előző
évi hátralék felszámolásán kívül 771 honvédet kellett hadrendbe állítania. 74
Pápán a tanács az átmeneti helyzetben óvatosságot tanúsított. A „magyar tábor közeledésére”
hivatkozva április 29-én többen sürgették, hogy a tornyokra magyar zászlókat tűzzenek ki. A
„kérdés csiklandóssága” miatt a tanácsosok 5:4 szavazataránnyal arra szavaztak, hogy
egyelőre nem tanácsos a zászlókat felvonni. Előbb deputációt kell Győrbe küldeni, hogy
meggyőződjenek: tényleg elvonultak-e a császári csapatok. 75 Így a négy magyar zászló csak
május első napjaiban kerülhetett fel a tornyokra. 76
A városi tanács a viszonyok konszolidációja után a rend fenntartásán és az újoncállítás
megszervezésén munkálkodott. Csakúgy, mint korábban, hetente 2-3 tanácsülést tartottak,
melyeken egyre kevesebben jelentek meg. Közgyűlést csak rendkívüli esetben hívtak össze.
Ilyen volt június 9-én, amikor a lemondott Vermes Illés helyébe „általános felkiáltással”,
távollétében választották országgyűlési követté az egyetlen jelöltet: Horváth Mihály
kultuszminisztert. 77
A pápai kerületi újoncállítási bizottság május 19-től június 1-ig felszámolta az előző évi
hátralékot, s az új kivetésből már csak 80 sorozandó volt hátra. Június 25-én már csak 4
újoncot kellett kiállítani, hogy őket is a komáromi erődbe vigyék. Pápa városának az 1848. évi
őszi sorozáshoz viszonyítva valószínűleg 24 újoncot kellett a hadszíntérre küldenie, ami nem
jelentett gondot. 78
A városvezetés 1849. júniusában azon az állásponton volt, hogy az Ausztriával szomszédos
nyugati megyékkel meg kell nehezíteni a kapcsolattartást. A honvédelem érdekeire hivatkozva
pl. a június 5-én tartott országos állatvásáron vett állatok továbbhajtását megtiltották Vas,
Sopron és Zala megyék irányába. 79
Egy héttel később egy, a közrendet súlyosan veszélyeztető cselekmény a polgárőrség
újjászervezését tette szükségessé. Az ellenség közeledtének hírére június 13-án ugyanis
tömeghisztéria tört ki. A feldühödött tömeg a „schwarzgelb” érzelműnek tartott s a megszállás
idején az ellenséggel együttműködő Reguli János német szabómester házára rontott, és
brutálisan meggyilkolta. A csornai csata után a város katonai parancsnoka, Kmety György
209