Tanulmányok Pápa város történetéből

A nagy tudományú fiatal professzor az új szellemű naptárral - ugyanúgy, mint filozófiai
előadásaival - kihívta maga ellen a maradiság és butaság képviselőinek támadásait. Az
egyházkerületi jegyzőkönyv rögzítette, hogy a szilasbalhási gyülekezet panaszt tett a
kalendárium ellen „illedelmet és vallásos érzést sértő közleményei miatt.” 71
A pápai piaci kalendáriumárus terjeszthette a szintén Tarczy által szerkesztett másik népszerű
kalendáriumot, a Mezei Naptárt is. Az olcsó naptárt a Magyar Gazdasági Egyesület adta ki,
első ízben 1840-ben. Az öt év múlva már 80.000 példányban megjelenő naptár a „földművelő
nagyközönség” számára készült, és az okszerű gazdálkodást s egyéb közhasznú ismereteket
kívánta terjeszteni szerte hazánkban. 72
A kalendáriumok mellett ettől az árustól szerezték be a különböző ponyvatermékeket,
imakönyveket, de a levélpapírt is. Századunkban választéka bővült a hetente folytatásokban
megjelenő külföldi regényekkel, képes hetilapokkal.
A Fő téri piacon árusították cserépedényeiket a fazekasok. A pápaiak mellett kirakodtak a
tüskeváriak, akik főleg korsókat, a sümegiek, akik fazekakat és a győriek, akik főzőedényeket
(káposztásfazekakat) kínáltak. A közeli településekre fejen vitték a piacról az „abrincsos
fazekat a gombócos káposztának”. Általában lakodalmakra főztek ezekben a nagyméretű
edényekben. Meréthey Zsófia kéttornyúlaki lakodalmára is Pápán vásárolt fazékban főtt a
káposzta 1901-ben. 73
Paraszti használatra szolgáló edényeket készítettek a pápai fazekasok, és helyi mesterek rakták
a pápai középületek kályháit is. A 18. század elejétől önálló céhszervezetbe tömörült mesterek
közül néhányat csak névről ismerünk. Az egyházi anyakönyvekbe 1814-ből Tóth Péter
inbricarius, 1831-ben Nemes István fazekas mester, 1840-ben Dukits József fazekas, 1841-
ben Galambos Gábor korsós nevét és foglalkozását jegyezték be. 74 Három pápai fazekas neve
az általuk készített remekmívű céhkorsókon őrződött meg. Kulcsár Ferenc neve az 1799.
szeptember 12-én a pápai szűrszabó ifjú társaság számára formált korsón olvasható. 75
„Érdemes Laki János mester” a pápai takács ifjú társaság korsójára „írta rá” nevét 1829.
január 31-én. 76 Novák József „Polgári Fazekas Mester Pápán 1844 Május 24-én” feliratozta a
„Csöglei Atya Társ-Czéh” korsóját. 77 A zöld mázas, domborműves technikával díszített
korsók ünnepi szerepet kaptak a megrendelő szakmai szervezetek, társulások életében, s a
céhélet jeles napjain hírét vitték a pápai fazekasok mesterségbeli tudásának. A városi polgári
juss elnyeréséért folyamodó fazekasok közül is ismerjük néhánynak a nevét. 1834-ben
folyamodott a városi tanácshoz Salamon János gyarmati származású, Pápa, alsó-majoroki
fazekasmester és Ürmös József helybeli fazekas. 78 1841. szeptember 11-én kérte magát
polgárnak a város közismert fazekasa, Kobzi László. 79
Pápai fazekasboltról is van tudomásunk 1835-ből. Ekkor újította meg Reigner Mátyás fazekas
hét társával együttes boltbérletét három évre az uradalommal. 80 Talán ebben a boltban vagy az
elődjében vett új korsókat az eltörtek helyébe az ifjú borbélyinas, Francsics Károly „négy
garasokért”, hogy szigorú mestere észre ne vegye a hiányt, és a kár megfizettetésén kívül meg
ne korbácsolja. A város lakói sok vizeskorsót használtak a múlt század végéig. Mivel a város
kútjai salétromos vizet adtak, a Tapolca folyóról hordták a vizet a főzéshez és a szomj
oltására. Ezért reggel hét óráig megtiltották a mosást és a lóúsztatást a folyóban. A pápai
házakban korsókban tárolták a tapolcai vizet. Francsics principálisánál a „fazekasnál készült 8
zöldmázos korsó állandó helye a hűvös pince volt. Az inasoknak kellett kora reggelente
azokat a nevezett folyóból telehordani, a pincébe lerakni, s annak gondját viselni, hogy a
házban ívóvíz szükség soha ne legyen.” 81 A pápai vízvezetékrendszer kiépítéséig, 1898. július
28-ig korsók ezreit készíthették a helyi fazekasok a tapolcai víz szállítására és tárolására.
358