Tanulmányok Pápa város történetéből

A beígért vérontás azonban nem következett be, mert Széll József kormánybiztos megfenyegette
a lakosságot: ha a letelepedési engedéllyel bírókat nem fogadják be, akkor erre
karhatalommal fogja őket kötelezni. 18
Az uralkodó által 1848. április 11-én szentesített törvények megszületését még ebben a
félelemmel átitatott légkörben ünnepelte a város április 24-én (húsvét hétfőn). A városi tanács
a zavargások elkerülésére - megyei utasításra - az ünnepség idejére megtiltotta a nyilvános
bormérést. 19 Ennek is köszönhetően az ünnepség rendben zajlott le. A Grófi út és az ún.
téglaházak közötti réten közös istentiszteletet tartottak, melyen Koroncz László apátplébános,
Liszkay József református és László Jónás evangélikus lelkész - békés együttélésre intve -
ünnepi beszédben méltatta a társadalmi változásokat. Délben díszebéd volt a Griff fogadóban,
estére újra fényben úszott a város. Hasonlóan ünnepelték a békés átalakulást a megye és az
ország nagyobb településein is. 20 A honvédelem szolgálatában
1848 májusában a városi tanács megkezdte a nemzetőrség törvényes előírások szerinti
újjászervezését.
A nemzetőrségi törvény /1848:XXXII. tc./ gondoskodott arról, hogy a magyar kormány -
önálló hadsereg híján - az ország belbékéjének és határvédelmének biztosítására rendelkezzék
fegyveres karhatalmi alakulattal. A későbbiekben, a szabadságharc kitörésekor ezen
alakulatok képezték az önálló magyar haderő magját. 21
A törvény - a különféle településtípusoknál - eltérő vagyoni censushoz kötötte, kik azok, akik
nemzetőri szolgálatra jogosultak és kötelezhetők. A vagyonos polgárok nemcsak a „közbéke”
fenntartásában voltak érdekeltek, hanem magukat könnyebben is el tudták látni fegyverzettel
és egyenruhával.
Pápán, mint rendezett tanácsú városban a nemzetőrség soraiban csak azok szolgálhattak
ezentúl, akiknek ingatlan vagyona (háza, földje) elérte a 200 pengőforintos értékhatárt, s akik
nem álltak büntetőeljárás alatt. A törvény értelmében a városi tanács 1848. május 12-13-án
íratta össze a nemzetőrséget. A törvényes kvalifikáció figyelembe vételével május 28-án 814
személyt - köztük 13 önkéntest - eskettek fel nemzetőrnek. 22 A megyei hivatalos kimutatás
szerint a 4 kapitányságra osztott nemzetőrségben - fellebbezések és kiigazítások után - 814
gyalogos őr szolgált 106 tiszt és tiszthelyettes irányítása mellett. 23 A zsidókat, csakúgy mint
márciusban, most is kirekesztették, de anyagi támogatásukra igényt tartottak. 24
Május 22-én - a szokásosnál korábban - a református főiskola ünnepélyes tanévzárót tartott. A
diákok közül jó néhányan nem hazafelé indultak, hanem egyenesen Pestre, hogy a szerb
felkelők ellen szerveződő első honvédzászlóaljakba álljanak. 25
Az első 10 honvédzászlóalj felállításakor a Veszprém megyeiek a 6. honvédzászlóaljba
kerültek. A zászlóaljat viszonylag későn, csak június 3-án kezdték szervezni. A toborzás
júliusban folytatódott. A 696 főnyi alakulat július 28-án indult a szerbek szenttamási tábora
felé. Az önkéntesek között ott találjuk a nemzetőrségből a vagyoni cenzus miatt kizártak
némelyikét is. 26
A nemzetőrség újjászervezése, a honvédalakulatok megszervezése mellett folyt az
adománygyűjtés a honvédelem költségeinek előteremtésére. Pápán 1848. június 5-ig mintegy
5000 pengőforint és jelentős nemesfémadomány gyűlt össze. 27 Bezerédy Mihály uradalmi
jószágkormányzó 26 font 1 egész 1/16 lat súlyú ezüstneműt ajándékozott a „haza oltárára”, a
202