08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

km sugarú kör volt. Ennél távolabbi körzet sugara nyolc mérföld, végül a harmadiké ez utóbbi<br />

két-háromszorosa. Ha egy városból a középkor végén külföldre beirakozottak száma alapján<br />

rajzolunk a város körül egy, kettő, esetleg három kört, furcsa képet kapunk. Az ország<br />

közepén Buda és Székesfehérvár, azután a nyugati határon Sopron, Pozsony és Nagyszombat,<br />

tovább északkeletre a bányavárosok, majd Kassa, Lőcse és Bártfa körül sűrűsödnek a körök.<br />

Erdélyt leszámítva délkeletre három város körül találunk három párhuzamos kört: Nagyvárad,<br />

Szeged és Pécs. A harmadik, legtágabb piackörzet az ország egész területét behálózza, de a<br />

fentebb leírt hét sűrűsbödő körökkel rendelkező városterület között vannak kívüleső régiók,<br />

ahol jelentősebb mezővárosok látják el egyrészt a városrégiók közti közvetítés, másrészt a<br />

terület ellátásának feladatát. A Buda-Székesfehérvár régió között egyrészt, a Sopron-Pozsony-<br />

Nagyszombat régió között másrészt ezt a feladatot Győr és Pápa látta el. 203<br />

A városkörnyéki falvak a késő középkorban. A Pápai család.<br />

Mielőtt a Pápa környéki települések késő középkori történetét ismertetném, vissza kell térni az<br />

egyházi szervezet kérdésére. Fentebb láttuk, hogy a győri megyéspüspök joghatósága alól<br />

kivett korai és mindvégig létező Szent István első vértanú plébánián kívül kellett egy<br />

eredetileg főesperesi templomnak is léteznie a győri egyházmegyében. Nem tudjuk azonban,<br />

hogy ez a későbbi Pápa város területére esett vagy valamelyik eredetileg a pápai régióhoz<br />

tartozó, később önállósult faluba. A középkor végén már léteznie kellett továbbá a fenn<br />

említett ispotály templomának is. Sajnos, a plébániatemplom kivételével egyik templom<br />

helyét sem ismerjük. Bellérszeg határjárásában fordul elő egy Boldogasszony templom, de<br />

helyére nincs adatunk. (Ld. alább.) Elképzelhető patrociniuma (védőszentje) alapján, hogy ez<br />

lehetett a főesperesi templom. 1512-ben említik a pápai Szent Mihály arkangyal egyházának<br />

takácsi kaszálóját 204 , ennek sem helyére, sem szerepére (főesperesség?, plébánia?; ispotálytemplom<br />

nem lehet, egyetlen ismert magyarországi ispotálytemplom sem volt a középkorban<br />

Szent Mihálynak szentelve) semmi elképzelésünk sincs. Végül létezett Zsemléren is egy<br />

kőkápolna - azaz nem egyház, mint a Szent Mihály templom -, amelynek nem ismerjük<br />

védőszentjét. (Ld. alább.)<br />

Már többször volt arról szó, hogy a Pápa körüli falvakban a magát a 15. században rendszeresen<br />

Pápainak nevezni kezdő Zsemléri család volt a birtokos. Pápa közvetlen környékén<br />

Bellérszegen, Hodoskán, Lihérten és Zsemléren voltak földesurak, időnként igényt tartottak<br />

Agyaglikra, amelyet többször elfoglaltak. Veszprém megyében ezen kívül tudunk birtokaikról<br />

Attyán, Boldaházán, Gyimolton, Potonyban. Birtokaik más része Zala megyébe esett: Ederics,<br />

Desis, Galsa, Gutorfölde, Hahót, Kisfalud, Mizsér, Mihályfalva, Németfalu, Sárosd,<br />

Szentkirálykeszi, Szerdahely, Tomaj, Újfalu. Győr megyében Szerecsenben is birtokoltak. 205<br />

1429-ben a Pilis megyei Szántó és Kürt helységeket szerzik meg. 206 Ami viszont különös,<br />

hogy Pápai Antal valószínűleg valamikor a 15. század elején Csehi Gerő fia Illéssel közösen<br />

megszerezte a stájerországi Thalberg várát. Csehi Illés és testvére, László aztán Pápai<br />

thalbergi alvárnagyától, Némai Pétertől pénzt csikart ki, végül felbérelt emberekkel Pápai<br />

Antalt zsemléri házában éjszaka meggyilkoltatták és kirabolták. 207 Fogalmunk sincs, hogy<br />

hogyan szerezhetett Pápai egy osztrák várat.<br />

A Pápa melletti, félig-meddig hozzá tartozó települések között a legfontosabb Bellérszeg<br />

lenne, amelynek helyét sajnos nem lehet pontosan meghatározni. A neve sokatmondó. A<br />

bellér vagy mai formájában böllér bajor eredetű szó, amely már 1405 körülről húsfeldolgozó<br />

értelemben adatolt. 208 A „-szeg” utótag pedig „sarok, szöglet, zug” jelentésű. 209 Jelentheti<br />

tehát mind egy település szögletét, mind pedig pl. egy folyónak, ebben az esetben a Tapolcának<br />

egy kanyarulatába eső területet. Sajnos, mindkét eset lehetséges, így helymeghatározásra<br />

nem használható fel. Az viszont biztos, hogy az okleveles forrásokban ki nem mutatható<br />

62

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!