Tanulmányok Pápa város történetéből

Fejlesztette Balogh a jövedelmeket kezelő számtartóságot is, ahová felfogása szerint nemcsak
a készpénz, de „mind leg kissebb materiálé is influál.” 75 Negyedéves összesítéseket kért a
kiadásokról és bevételekről, szorgalmazta az incassátiót. Az árendás helységek (például Pápa,
Devecser) restanciája volt a legnagyobb - ezeket a contractus felmondásával fenyegette meg,
ami a robot visszaállítását jelentette volna. Ő egyébként a jobbágyfalvakkal a tatai és gesztesi
domíniumokban -... urbáriumot in forma legis soha sem [tett], hanem árendális alkuk által a
Kötelessigeket is inducáltam, és ezen Systemában vagyok már 20 esztendőtül fogvást. 76
Javasolta, hogy - a bevételek harmadik nagy forrását jelentő eladható gabona mennyiségének
növelésére - a kilencedet és tizedet szemben kérje Esterházy Károly. Az előbbi két
uradalomban egy jobbágy az elvetett mérők mindegyike után fél-fél forintot, a kilenced és
tized együttes összege helyett a mérőszámnak megfelelő fél pozsonyi mérő szemet
szolgáltatott a szerződéshez kapcsolt egyéb munkákon kívül. Ez utóbbiak egy, a tataihoz
hasonlóan sokat építtető uradalomban ugyancsak „nevezetesek” voltak.
Addig a pápa-ugod-devecseri uradalmat lehetetlen volt felmérni, a jószágot rendbehozni és a
tartozásokat kiegyenlíteni, amíg meg nem határozták egy sessio mértékét, tartozékait. Bár -
írta Balogh Esterházy Károly részleteket kérdező levelére - „Az egy Sessiónak Constitutiumáról
nincsen törvényünk. Ad usum, et Consvetudinem vicinorum Dominiorum, et
Dominorum terrestrium relegál bennünket a törvény. Bihar vármegyei Urbarium Nagy
világosságot adhat abban Signanter quoad Seminaturam, falcaturam, et intravillanum fundos;
ahoz mértékelve lenni láttatik a Palatinusnak mezőkomáromi Urbáriuma is... A Censusról, és
Culinárékrúl többet és világosabban Szól hazánk törvénye...”. 77 Elküldte az egri domínium
számára a tatai uradalom contractus-típusait: külön az örökös jobbágyok, a tisztán
„jövevényekkel” betelepültek, az örökös jobbágyok mellé települt hospesek (németek és
szlovákok) falvai s végül a szűk határú irtásfalvak számára készítetteket.
Igen értékesnek tartotta - ismét csak tatai tapasztalatait hasznosítva - Balogh Ferenc Igal
pusztát. Ez a Tapolca 827 öl hosszan, 28 schuch eséssel rajta átfolyó vizével szerinte többet
ér, mint másik három puszta együtt. Csapómalmokat lehet ide telepíteni, s tanácsolta a
papírmalom visszavételét. 78 Ez utóbbin szerinte a győri posztómérők kapni fognak, de Pápán
is jók lennének ilyen mesterek, így a haszon az uradalomé lenne végső soron. Balogh folytatta
a halgazdálkodás kiépítését is, amit az előző tulajdonosok alatt épp az ő tanácsai alapján
kezdtek meg. Devecserben és a pápai uradalomban is „ki nyomozták” a prefektussal a régi
tavak helyét. A devecseri jószágból Sopronon át Grazba és Bécsbe tervezték a halak eladását.
A pápai tó lecsapolását, egy-két nyáron szabadon hagyását javasolta, mert elbozótosodott, s
halnevelésre így nem volt alkalmas. A lecsapoláskor arra kell ügyelni, hogy az a
compossessorok hasznát és malmait s a földesúr malmát ne érintse.
Balogh Ferenc régens gazdasági tevékenységében a kor tükröződik: személyes jelenléte,
tapasztalatra alapozott gazdálkodása mellett a gazdasági adminisztrációt és a termelés
fortélyait tanuló-tanulmányozó gyakornokok, főként a hagyományos, fa-bor-gabona eladására
épített, e bevételi forrásokat erősítő gazdálkodás, de a piaci lehetőségek jobb kihasználására
saját kezelésbe vett haszonbérletek, s végül olyan intenzív, nagy ráfordítást kívánó ágazat
fejlesztése jellemző rá, mint a mesterséges tavi halgazdálkodás. 79
Az intenzív gazdálkodás felé vezető igazi fordulat, az istállózó állattartás, s vele a vetett
takarmányok, a vetésforgók megjelenése ezekben az uradalmakban még váratott magára. (A
tatai uradalom előbbre járt az istállózó szarvasmarhatartás kialakításában.) A nagy, benépesítetlen
területek, a rengeteg erdők, a gabona eladhatósága a vízi szállítás révén elérhető
közelségű nagyvárosokban és katonai élelemtárakban mindezt ekkor még nem tették sürge-
159