Tanulmányok Pápa város történetéből

I. Ferdinánd - miután más birtokokkal kárpótolta Thurzót - 1535. augusztus 27-én adományba
adta Pápa városát.
A Regensburg melletti Pemphlingből származó család már 1477 óta Budán, Diósgyőrön, majd
Nagyszebenben tűnik fel. Pemfflinger Márk királybíró és korán elhunyt neje, Tabiassy Klára
voltak a szülei a fiatalon Budára, Mária királyné udvarhölgyi tisztébe került Katalinnak. 10
Leánykori szász környezetéből az udvarba magával hozta a lutheri reformáció iránti erős
kötődését. Ezért is nevezte el őt 1523-ban, Török Bálinttal kötött házasságakor Szerémi
György történész, II. Lajos házikáplánja „leona lutteriana”-nak, azaz lutheránus nőoroszlánnak.
11
Az ország akkor egyik legvagyonosabb földesura és két fia: Török János és Ferenc a királyi
adományba 1536 januárjában lett Pápán ünnepélyesen beiktatva. A szertelen főúr azonban
rövidesen hátat fordított Ferdinánd kegyének, s alig egy év után átpártolt Szapolyai János
királyhoz. Mivel eddigi dunántúli és erdélyi birtokai mellé tőle Debrecent is megkapta, Bálint
pappal együtt még az év végén Debrecenbe távozott. 12 Az átpártolás eseményéről Dévai
Mátyás is megemlékezett Nürnbergben 1536. december 3-án kelt, Nádasdy Tamáshoz írt
levelében: „...Valentinum Török dicunt deficisse ad Joannem...” 13
Itt kell felvetnünk a korábbi történészek által sokat vitatott kérdést: Dévait is Pápa reformátorai
közé sorolhatjuk-e?
Korábban, a 18-19. században többen emellett foglaltak állást, 14 mások biztos adatok
hiányában ellene szóltak. 15 Tóth Endre pápai, majd debreceni professzor nyitva hagyta mégis
a kérdést. 16 Úgy vélte, nem lehet teljesen alaptalan a pápai nemes krónikaírónak, Eöry János
kurátornak 1802-ből származó kéziratos feljegyzése, amely szerint Bálint pap után „Dévay
Bíró Mátyás lett itt prédikátor”. Tóth Endre elképzelhetőnek tartotta, hogy akár Dévainak a
budai börtönből való szabadulása és Nádasdyhoz Sárvárra való kerülése között (1535), akár
később, Bálint pap távozása után, esetleg Török Bálint fogságba jutása után Pápán lett volna.
Annál is inkább, mert Sárvár földesura egy időben pápai várkapitány is lett. Különben arról is
van - elég bizonytalan - adatunk, hogy 1535 elején a Veszprém megyei Kádárta Mátyás nevű
papja is talán azonos lett volna Dévaival. 17
Pápa lutheri szellemű reformációjának eme első szakaszát összegezve elmondhatjuk, hogy
már a mohácsi vészt követő első évektől kezdve fogékony talajba hullt az első magyar reformátorok
magvetése. A város - mint legtöbb esetben is - fokozatosan vált protestánssá, hiszen a
katolikus főesperes és a ferences főiskola bizonyára gátat igyekezett vetni terjedésének. Az
akkori viszonyok között nem is szólhatunk még paróchusokról vagy evangélikus esperességről,
még kevésbé szuperintendenciáról. Reformátori szellemben működő lutheránus prédikátorok
vetették a magot, s közülük bizonyára tudós humanisták vagy egykor ferences szerzetesek
is átmeneti vendégszállást kaphattak, amint az Sylvester János vagy Dévai Mátyás esetében
történt.
Az ezt követő évtizedekről Sztárai Mihály Pápára érkezéséig (1568) viszonylag kevés adat áll
rendelkezésünkre. A „lutheránus nőoroszlán” férje elmenetele, majd konstantinápolyi fogsága
idején egyelőre Pápán maradt, csak utóbb költözött Debrecenbe, ott is halt meg. Tudunk
azonban „főember szolgájukról”, Martonfalvai Imre működéséről, aki 1543-ban a pápai vár
tiszttartója volt, és aki 71 éven át szolgálta a Török családot. 18 Pápán kelt Önéletírását a
felsőbüki Nagy család sitkei levéltárában fedezte fel Szopori Nagy Imre 1866-ban. Az általa
közölt ismertetésből tudjuk, 19 hogy a somogyvári születésű számtartó és vice-udvarbíró
urának több merész hadjáratában részt vett, és a pápai évek alatt is úrnőjének hűséges szolgája
maradt. Amikor ugyanis Ferdinánd Török hűtlensége miatt lefoglaltatta és elkobozta pápai és
379