Tanulmányok Pápa város történetéből

A külterületeken 560 lakost tartottak nyilván. A szombathelyi rendőri főkapitányság azonban
elhárította a kérést. Arra hivatkozott, hogy 7.680 a területéhez tartozó őrszemélyzet engedélyezett
létszáma, s ebből 7.650 hely betöltött. Átcsoportosításról nem lehet szó, a rendelkezésére
álló 30 betöltetlen helyet pedig tartalékolnia kell. Győrnek erre különben is nagyobb
szüksége lenne. (Győrt és Pápát 1925-ben csatolták a szombathelyi rendőrkapitánysághoz.) A
polgármester 1931-ben megismételte korábbi kérését. Arra hivatkozott, hogy a 35 főnyi
rendőrségből 5 állandó őrszemet kell biztosítania a vasúton és a főutcákon. 12 major és
puszta, 8 malom és 4 gyár tartozik a hatáskörébe. Ebben a kérelemben fogalmazódott meg az
a kívánsága is, hogy a külterület ellenőrzését a csendőrség vegye át.
A város 1872-től kérte a hagyományos beszállásolási rendszer megszüntetését, arra egyébként
a meglevő gyalogos laktanya igénybevételét alkalmasnak tartotta.
Az 1886. évi 22. tc. 150. és 151. paragrafusai nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a
rendezett tanácsú városok megszerezzék a törvényhatósági jogot, ehhez azonban a következő
feltételeket szabta: ha az adózó polgárok 2/3-a ezt kéri, ha a város elég szellemi és anyagi
erővel rendelkezik.
A város több ízben tett kísérletet a törvényhatósági jog elnyerésére. Ennek érdekében 1895-
ben tiszta magyar lakosságát, józan hazafiságát, megfelelő intelligenciáját hangsúlyozta, s
kérte a város fejlődésének útjában álló megyei gyámkodás megszüntetését. Antal Géza 1904.
január 4-i, a Pápai Hírlapban megjelent Város és vármegye c. cikkében is követelte a város
számára az önálló törvényhatósági jogot. Bírálta a gyámkodó megyét. 1909. június 26-án
Mészáros Károly polgármester memorandumban kérte a város számára a magasabb városi
rangot. Eszerint Komárom, Pancsova, Selmec- és Bélabánya kevesebb népességük ellenére
törvényhatósági joggal bírnak. A város rendelkezik a szükséges tisztviselő létszámmal,
székházzal. Tíz év alatt 300 ház épült a városban, s lakossága meghaladja a 20 ezret. Új, korszerű
utak épültek, és a város villany- és vízvezetékkel is rendelkezik, vasúti csomópont stb.
1919 után a város 1922. július 27-i közgyűlése folytatta kísérleteit az önálló törvényhatósági
jog megszerzéséért, hivatkozva az említett 1886. évi törvényre. A kérelmet összegző
Emlékirat hivatkozott az adófizető polgárok kívánságára s arra, hogy a város egyenes állami
adója 1921-ben 4.332.998 koronát tett ki. „Pápa város történelmi múltja s jelene” -
olvashatjuk az Emlékiratban - „magasfokú kultúrája, fejlett ipara s kereskedelmi élete, virágzó
mezőgazdasága, lakosainak teherbíró képessége, intellektuális ereje s a fejlődés iránti hajlama
képezik általánosságban fő indokait az átalakulási óhajnak, s a képviselőtestület méltányolva
közönségének kívánalmát s az emlékiratban kifejtett indokait, meghozott határozatával a
legnagyobb készséggel igyekezett előmozdítani városunk haladási vágyát s fejlődési
készségét.” A polgármester, dr. Tenzlinger József ehhez még hozzáfűzte: megváltoztak az
ország határai, s ennek során 15 törvényhatósági város idegen uralom alá került, pótlásuk
nemzeti érdek s ezáltal a gazdaság és a kultúra fellegvárainak szaporítása. Magyarország
kultúrállam lévén, nem engedheti meg magának a törvényhatósági jogú városok ilyen
drasztikus csökkenését. Ezért öt-tíz várost kellene erre a rangra emelni. Meg kell mutatnunk
erőinket - írta a Pápai Hírlap 1922. január 24-i száma -, hogy seregestül vannak erre alkalmas
városaink. A megyei törvényhatósági bizottság azonban - miként erre már utaltunk - 18:19
arányban a kérelem ellen szavazott.
Amint korábban már említettük, az 1929. 30. tc. a rendezett tanácsú városok nevét megyei
városra változtatta. Miután azonban lényegében csak névváltoztatás történt, Pápa és több más
város, köztük elsősorban Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szolnok,
Szombathely, Kaposvár megyei városok törekedtek jogaik kiszélesítésére.
253