Tanulmányok Pápa város történetéből

magyarországi mezővárosok élvonalába tartozott. Ha azonban arra gondolunk, hogy a német
lakosságú városokból általában többen tanultak külföldön (pl. az erdélyi szászoknál), Pápa
pedig az oklevelekben említett lakosok neve alapján a középkor végén magyar anyanyelvű
város, akkor valamivel előbbre sorolandó. 188
Természetesen volt Pápának a plébániához kapcsolódó városi iskolája. Ide - úgy látszik -
nemcsak pápaiak jártak. Iskolamestere, Kajári István 1508-ban arról írt, hogy a pestis miatt
tanítványai szerteszéledtek. 189 Ez a Kajári István talán azonos azzal a hasonló nevű bécsi
egyetemre járóval, aki 1505-ben már babérkoszorúsként - a legelső egyetemi fokozat -
iratkozott be 1505-ben a bécsi egyetem ún. magyar nemzetébe. 190
Jelentős lehetett a tanult pápai polgárfiak száma, ugyanis szép számmal találunk pápai
származású papokat az egyházi középrétegben. A legjobban vagyunk informálva négy
dunántúli káptalan tagságáról 1458-1526 között. A győri káptalanban 183 kanonok közül
hatan származtak Pápáról (győriek csak négyen voltak). A budai káptalanban ketten, a fehérváriban
egy jött Pápáról. A pozsonyi káptalanban egy sem. Ennek ellenére a négy káptalanban
Pápáról került ki a legtöbb kanonok. 191 Ne gondoljuk azonban, hogy csak a viszonylag közeli
káptalanokba kerültek pápai származású kanonokok. 1447-ben Pápai Balázs, a szabad
művészetek mestere (azaz elvégezte az egyetemen a mai bölcsészkar ősén a tanulmányait)
bácsi kanonok az ottani olvasókanonokságot kérvényezi a pápától. 192 Ilyen pápai származású
kanonokokkal esetleg rokonságuk is vele ment. 1512-ben Óbudán a prépostsági épületben (a
budai káptalan Óbudán működött) betegen feküdt és végrendelkezni kívánt Pápai Gergely
deák. (A deákok, latinul litteratusok, hazai iskolában tanultak és általában szokásjogi
ismereteket is szereztek.) A végrendelet felvételére a káptalan Mácsai Bálint és Pápai Benedek
kanonokokat küldte ki. Gergely deák mindazt, amit Szabó Barnabás hagyott rá végrendeletileg,
atyafiságos szeretetből Pápai Ferenc óbudai kanonokra hagyta. 193 Mivel Gergely deák
a prépostság házában lakott, nyilván az akkori prépost, Paksi Balázs szolgálatában állott. Vagy
ő szerezte rokonának, Pápai Ferencnek a kanonoki stallumot, vagy fordítva, a kanonok
ajánlotta be a prépostnak. Volt azonban más pápai eredetű kanonok is a káptalanban, aki
ugyan nem volt rokon, de nyilván nem véletlenül vett részt a végrendelet írásba foglalásánál.
Ezek a kanonoki adatok, amelyeket még pápai származású szerzetesek stb. 194 említésével
bővíthetnénk is, Pápa jelentőségét, városias fejlődését mutatják, ugyanis az egyházi középrétegben
a városi és mezővárosi polgárság volt a legnagyobb arányban képviselve. 195
A történetírás arra is felfigyelt, hogy a koldulórendi kolostorok is elsősorban városokban vagy
mezővárosokban létesültek, így a városiasodás bizonyítékai. Ugyanezt mondhatjuk az
ispotályokról is, amelyek ekkor nem annyira kórházak, mint inkább szegényházak, menhelyek
voltak. 196 Pápa ferences kolostoráról már volt szó. Viszonylag későn alakult, de nem volt
jelentéktelen intézmény. A pápai ferencesekhez egy különös mozgalom kapcsolódott. 1512
táján azokban a városokban, ahol obszerváns ferences kolostorok álltak, gombamódra
elszaporodtak az „önostorozók társaságai”, amelyek a jelek szerint a ferences harmadrendhez
kapcsolódtak, és eleinte bizonyára rendi irányítás alatt működtek. Ebből a városi vezetőséggel
és a papokkal viszályok keletkeztek, különösen Nagybányán, ahol fel is kellett oszlatni a
társulatot. A ferences rendi krónika az 1512 táján elszaporodó önostorzókról megemlíti, hogy
korábban ilyen „önostorozó társaság” csak Pápa mezővárosban működött. 197 Úgy látszik,
hogy Pápa volt ennek a vallásos mozgalomnak a kiindulópontja, ami arra utal, hogy a pápai
polgárok fogékonyak voltak eziránt, ami megint a polgáriasodásra utal. Sajnos az ispotályra
csak Mohács utáni adatunk van, de kétségtelen, hogy már a középkor végén fennállt. 198
60