Tanulmányok Pápa város történetéből

Horváth István sertéshízlaló
Böröczky Elek és Lajos mészáros
Perutz Testvérek
Fa Mihály építőmester.
Az 1943. évi lista:
Gróf Esterházy Tamás
Fa László
Hoffer Károly kereskedő
Mika Antal
Vitéz Karcsay Béla
Vitéz Szalai István
Karlovitz Adolf.
Megjegyezzük itt, hogy az állami és a városi vállalatok például a Dohánygyár vagy a városi
Vágóhíd nem szerepelnek a virilisták között. A Perutz gyár 1938-as évekbeli átalakítása s a
számára juttatott adókedvezmények miatt nem olvasható az 1943. évi legtöbb adót fizetők
között. (Az 1922-es listában pedig a Perutz azért szorult feltűnően hátra, mert 1918-19-ben a
termelés szünetelt, csak lassan indult újra, s az 1920-as évek második felében érte el a háború
előtti színvonalat.) A képviselőtestületnek természetesen hivatalból tagja volt a választott
polgármester, a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a városi főjegyző, az aljegyzők, a tiszti
főügyész, a tiszti főorvos, a főszámvevő, a pénztárnok, az ellenőr, a mérnök, a közgyám.
A törvény és a szabályrendelet a képviselőtestület feladatai közé utalta a községi választókerületek
alapítását és beosztását, a virilisek összeírását, az országgyűlési képviselőválasztások
előkészítését, a Központi Választmány megalakítását, a város tisztviselőinek, valamint
szakbizottságainak a megválasztását, az évi helyi költségvetés, a községi pótadók megállapítását,
a törzsvagyon megőrzését és szerzését, közművek létesítését és üzemeltetését, a
szegényügy, az árvaügyek irányítását, a város szellemi, erkölcsi és anyagi haladásának
gondozását és előmozdítását.
A képviselőtestület évente két alkalommal tart közgyűlést. A polgármester összehívhatott
rendkívüli közgyűlést, ezt azonban csak 44 városi képviselő írásbeli kérelme alapján tehette.
Elnöke a polgármester vagy helyettese. (A tárgysorozatot 24 órával előbb ismertetni kellett a
tagokkal.) A testület határozatait a városháza kapujában közszemlére tették ki. A
képviselőtestület tehát az általa választott bizottságokkal együtt az önkormányzat szerve,
intézménye volt. A választott tisztviselőknek (élükön a polgármesterrel) együtt azonban
nemcsak az önkormányzatot kellett szolgálniuk, hanem az állami közigazgatás helyi feladatai
is rájuk hárultak. Helyzetük tehát mindenképpen sajátos kettősséget tükrözött. A polgármester
például a képviselőtestület elnökeként az önkormányzat élén állt, de a kormányzati és a
megyei akarat megvalósításának a felelőse is volt egyben.
A képviselő-testületi gyűlések előkészítése az Állandó Választmány hatáskörébe tartozott.
Elnöke ugyancsak a polgármester, míg előadója az elnök által megbízott tanácstag vagy
szakhivatalnok volt. A választmány 30 választott tagból állt, de köztük voltak a szakbizottságok
elnökei és jegyzői, a városi tanács tagjai, a városi mérnök és a főszámvevő is.
A jogügyi bizottság elnökét, jegyzőjét és 10 tagját a képviselőtestület választotta meg.
(Előadója a tiszti főügyész.)
A pénzügyi és gazdasági bizottság is 10 választott tagból és a főszámvevőből, valamint a
városi mérnökből állt. Az adóügy, a költségvetés, a számvizsgálat és a vagyonügy kezelése
tartozott a hatáskörébe.
249