Tanulmányok Pápa város történetéből

Élet a hétköznapokon
Az előzőekben rajzolt viszonyok között bizony nem volt könnyű a lakosság élete. De a
háborús évtizedek, sőt évszázadok keményre formálták a mezővárosi polgárok és jobbágyok
jellemét. Alkalmazkodtak a legmostohább körülményekhez is, mert tisztában voltak azzal,
hogy önmagukon kívül másra nem számíthatnak. A töredékes adatok azt mutatják, hogy az
élet mindezen közben ment tovább: az emberek dolgoztak, kereskedtek, egyházat tartottak
fenn, házasodtak, kiváltották magukat a fogságból, iskoláztatták gyerekeiket, újjáépítették
leégett házukat. Kényszerből időnként két hadsereg katonáit is élelmezik, és fizetik a földesúr
járandóságait is.
Pápa mindennapi életének másik keretét ugyanis az adta meg, hogy a város az Esterházycsalád
uradalmának központja volt.
A pápai (a devecseri, ugodi és gesztesi) uradalom az Esterházy-család ifjabb fraknói, grófi
ágának birtokát képezte, a felkelés idején Esterházy Antalé. Amikor 1704 májusában Rákóczihoz
csatlakozott, a kamara a birtokokat lefoglalta és jövedelmüket (ad usum fructum) két
testvére, József és Ferenc kapta. A kamara már 1704-ben össze akarta iratni a birtokok
jövedelmét, de ez akkor a felkelők betörései miatt (ob continuas hostium excursiones) nem
sikerült, sőt az összeíró veszprémi harmincados élete is veszélyben forgott.
1705. január 24-én azonban Újvári Ferenc veszprémi harmincados benyújtja a kamarának a
pápai uradalom jövedelmeinek kimutatását.
Eszerint Pápa külső része (exterior pars) áll részben kuriális házakból, részben bérbeadott,
részben jobbágyházakból (partim ex domibus curialibus, partim inscriptionalibus, partim vero
colonicalibus), amelyek után, ha nincsenek kirabolva, elpusztítva és felégetve, fizetnek évente
600 forintot. A suburbiumnak (hostát) négy utcája van, melyek közül az első a Fölső Ucca
vagy Majorok nevezetű, cenzusa 100 forint. Szabad faizásuk van, de a majorok rész puszta és
felégetett. A második utca: Újváros ucca, cenzusa 68 forint 75 dénár, de 75 ház megégett,
úgyhogy alig van benne ép ház, a kézművesek semmi munkát nem tudnak végezni. A
negyedik utca az uraság kertje melletti, fizet árendába 62 forint 50 dénárt.
Itt van az újonnan emelt sörfőzde, amelynek árpakészletét azonban Heister katonái teljesen
elvitték. Van egy nyolckerekű és más helyen egykerekű malom, amelyek hozama a molnár
részén kívül 1.000 mérő. Két szénatartó, amelyek közül az egyik 50, a másik 20 kocsi szénát
fogad be. Nagy kert, a sörfőző mellett vendégfogadó és fürdőház. Továbbá allódium pajtával,
ezen kívül harmadik pajta nagy mennyiségű termény tárolására.
A mészárszékek után a mészárosok évente 140 forintot fizetnek, adnak 4 mázsa faggyút, és
minden levágott ökör és tehén nyelvét kötelesek az uraságnak beszolgáltatni. A korcsmákon
az évi 14 héten át kimérhetnek 1.000 urna bort. 87
Veszprém megye több ízben is tartott közgyűlést Pápán. Országos vonatkozású az 1708.
március 10-re összehívott generális gyűlés, amely ellene mondott a Pozsonyban megtartott
királypárti országgyűlés határozatainak. 88 Biztos persze, hogy ezt a megye Esterházy Antal
utasítására mondotta ki. Bizonyára a város is megkapta Esterházy Antal és a megye Pápán
tartott gyűlésének dörgedelmes parancsait az elértéktelenedett rézpénz forgalmáról, a fegyverfoghatók
összeírásáról, a közbiztonság helyreállításáról. 89 Az ellenséges kézben lévő területtel
sem szakadt meg a kapcsolat, de ehhez a parancsnokló generális engedélye kellett. 1706.
augusztus 31.: „Sréterné és Talián Sándorné asszonyaiméknak passus adatott, hogy Győrből
bizonyos okokra nézve kigyühessenek pápai házokhoz, úgy, hogy vissza is mehessenek.” 90
135