Tanulmányok Pápa város történetéből

választják az igaz Keresztyének a lelkipásztorokat, s mi okáért vonsszák le is némellyekről a
szentegyházi szolgaságot”. 27
Tolnából nem sokkal ezután került Sztárai rövid időre Sárospatakra, Perényi Gábor birtokára.
Ennek halála után a feléledő hitvitákat szító szakramentárius papok és hívek elől volt
kénytelen Pápára távozni 1567 őszén.
Azt a 7-8 esztendőt, amit Sztárai - az utolsó éveiben Huszár Gállal együtt - Pápán töltött, még
a lutheri reformáció irányzata határozta meg. Az egyházak közötti feszültség itt - Pataktól
eltérően - az evangélikusok és a katolikusok között éleződött ki. A Ferdinánd király hűségére
tért Enyingi Török Ferenc és felesége, Guthi Országh Borbála a reformációt támogató
buzgalmuk során addig zaklatták a ferenceseket, amíg azok lassan el nem távoztak Pápáról.
Akik mégis ott maradtak, bepanaszolták az evangélikusokat, hogy széthordták fejük felől a
kolostor tetejét, sokat szenvednek tőlük, mert ki is nevetik a katolikus vallást. Panaszolták,
hogy nincs is már katolikus pap a városban, s a lutheránus iskolamester nyíltan hirdeti, hogy
bizony szabad még nagyböjtben is húst enni.
Török Ferenc ekkor bosszút állt a bepanaszlókon. Udvari bolondját ferences csuhába öltöztette,
csuklyájára füleket varratott és a ferencnapi nagymise idején őt a barátok templomába
küldte. A nagy zűrzavar miatt a barátok abba kellett, hogy hagyják a misét, Török pedig a
templomajtón keresztül mulatott a dolgon. E valóban botrányos „térítésre” Ferdinánd 1557.
októberében kelt és Oláh érsek és Liszti János ellenjegyzésével írt levelében ad audiendum
verbum beidézte maga elé a földesurat. Továbbit az ügyről nem tudunk, csak annyit, hogy
1553-ban a ferences gvardián, majd 1560-ban a szerzetesek mind elhagyták Pápát. 28
Pataki patrónusának halála után Török Ferenc ugyancsak szélsőséges urasága alá került tehát
Sztárai 1567 őszén. Sajnos amilyen bőségesek déldunántúli működésének és irodalmi
tevékenységének az adatai, annyira kevés viszont mindaz, amit pápai lelkészségének éveiről
tudunk. Mindenestre jellemző a lutheri reformáció kétfrontos harcának feszültségeire Melius
Juhász Péternek 1565-ben kelt, Pápára is célzó megjegyzése. Sámuel két könyvének és a
Királyok könyvének magyarázatos kiadásában többek között „félpápista Pápa és Wittenberga
és Bártfa ostyás, oltáros, gyertyás, korcsmás majmait” említi szokásos nyerseségével. 29 A
gúny még Sztárai - számunkra ismeretlen - pápai elődjeire vonatkozhat, mégis jelzi az akkor
folyó hitviták erősségét és kíméletlenségét.
Három évi lelkészsége után a soproni evangélikus egyház hívta meg Sztárait a város magyar
prédikátorának. A Soproni Állami Levéltárban őrzött eredeti Sztárai-levél 1570. február 7-én
kelt Pápán. Válasza szerint hajlandó volna ugyan elmenni Sopronba, de a rossz utak miatt
egyelőre nem indulhat el. Ha nem tudna a hívásnak eleget tenni, úgy megfelelő lelkészt rendel
majd hozzájuk - írja. 30
Más adatok szerint egy 1570-ben írt versében Sztárai igen törődött embernek mondja magát, s
talán ez is okozta, hogy végül nemet mondott a hívásra. Mégis járt utóbb Sopronban az ottani
1574-es városi számadókönyv április 15-i bejegyzése szerint. 31 Ekkorra azonban a soproniak
már a Bánffy-család alsólindvai udvari prédikátorát, Beythe Istvánt hívták meg lelkészüknek,
aki 1574 húsvétján el is foglalta új tisztét. A gyülekezet mégis igazoló írást kért püspökétől,
talán igazhitűsége dolgában. Bornemisza Péter szuperintendens Semptén, április 24-én kelt
levelében ezt meg is tette. 32
Időközben Pápán meghalt Török Ferenc főkapitány (1571. jan. 16.). Fia és örököse, István
ekkor még csak hét éves volt, az özvegyről csak annyit tudunk, hogy 1577-ben még élt. 33
Sztárai továbbra is Pápán maradt. 1575. január 4-én Thallóczy Bánffy Ferenc Pápán kelt végrendeletének
egyik végrehajtójául Sztárai Mihály pápai prédikátort kérte fel. Ez közmeg-
381