Tanulmányok Pápa város történetéből

A zirci apátság malma (és nem malmai!) 1418 és 1428 között több alkalommal megint előjön.
Tekintélyes pápai polgárok, a Kövér testvérek bérlik az apátságtól évi két márkáért, az utolsó
alkalommal még fél font bors fizetésére is kötelezi őket az apát. Az apátság malomügye 1437-
ben zárult. Sajnos, az oklevélnek megint rossz és zavaros a kiadása. Eszerint Zsemléri Antal
fia György perelte az apátot, mert 16 évvel azelőtt pápai polgárokkal elfoglalt 5 Zsemlérhez
tartozó jobbágykertet (talán telket?), azokon malmot építtetett, amellyel az ő malmának
okozott kárt. Az apát szerint a malom saját birtokán volt, és azt egyik elődje évi 100 köböl
gabonáért adta bérbe Zsemléri Antalnak. Ezen kívül hivatkozott IV. Béla király egyik
oklevelére, amely Pápa területén három malmot adományozott az apátságnak. (Ez az oklevél
ma már nem létezik.) Mivel a tanúk vallomása szerint a malom Zsemlér területére esik, az
országbíró a Zsemlérieknek ítéli. 81
Amennyiben a hibás közlés ezt megengedi, ebből az ügyből arra következtethetünk, hogy IV.
Béla valóban adott malmokat az apátságnak Pápa területén, de tulajdonjogukat nem tudták
mindig érvényesíteni. Az is nyilvánvaló, hogy mind Zsemlér, mind Udvarsoka a korábbi pápai
területből vált ki, és szorosan egymás mellett épültek, hogy majd a 15. századra Udvarsoka
beolvadjon Zsemlérbe. A Zsemlériek hivatkozása a 16 évre tévedés, hiszen a malom után már
1418-ban, azaz 19 évvel azelőtt kaptak bért a zirci ciszterciek. Az oklevél különben megerősíti
az 1375-ös oklevél azon értelmezését, hogy a malmot az apátság adta bérbe a
Zsemlérieknek.
Az előbb idézett 1375-ös oklevél arra is utalt, hogy Udvarsoka Hodus fia Tamás kezén volt.
Ezt egy 1370-es oklevél is igazolja, eszerint Udvarsokai Hodus fia Tamás, öccse Péter Miklós
nevű fia nevében is rokonságukra tekintettel és 50 nehéz márka dénárért eladja Léhért és
Füzes nevű birtokai felét Zsemléri Imrének. 82 Udvarsokát tehát már korábban eladományozták
királyaink, birtokolt itt a magát róla nevező és Pápa környékén más falvakban is
birtokos család, azután a velük valamilyen rokonságban álló Zsemlériek, végül a zirci apátság
is. Ez kissé valószínűtlenné teszi, hogy itt állt volna a királyi udvarház, az azonban a helység
nevéből nyilvánvaló, hogy eredetileg oda tartozott.
Füzes is visszakerült később Pápa területébe. Egy 1439-es és egy 1452-es oklevélből tudjuk,
hogy más néven Hodoskának vagy Odoskának nevezték. Ez a név egykori birtokosára,
udvarsokai Hodusra utal. 83 Egy 1397-es oklevélben arról folyik vizsgálat, hogy az itteni
malom Pápa vagy Zsemlér határába esik-e. 84 Az újkorban Hodoska puszta néven Pápa
tartozéka. A már említett és talán Ozorsuka utóda Agyaglik Hódoska szomszédja volt nyugat
felé, délen Hántával volt határos. 85 Az Anjou-korban is a bakonybéli apát volt itt a birtokos,
de 1387-ben tiltakozik az ellen, hogy a Himházi család elfoglalta, és malmot épített a
Tapolcán. 86 Az újkori Pápa területébe olvadó, de az Árpád-korban valószínűleg szintén odatartozó
középkori települések közül még kettőre maradt fenn Anjou-kori adat, bár bizonyos,
hogy a csak a 15. században említett falvak is már léteztek ekkor. Délnyugaton Tapolcafővel
és Adásztevellel volt határos Igar. 1359-ben Ugodi Csenik fia Péter mester a Tapolca melletti
Igar birtokát két tapolcai malmával és a molnárok kúriáival zálogba adta 270 forintért Laki
Hektor fia György mesternek, de kivette tartozékaiból azt a részt, amelyet korábban
familiárisának, Hennyknek adott. 87 Így valószínűleg az ugodi uradalomhoz tartozott korábban
is, és ezen keresztül a bakonyi királyi erdőispánsághoz. 88 A Pápától északnyugatra fekvő
böröllői nemeseket említi a fenn idézett oklevél 1345-ből.
A változást Pápa és környéke életében az 1380-as évek hozták. Már szó volt róla, hogy Zámbó
Miklós tárnokmesternél volt Pápa királyi birtok zálogban, aki ezt és más birtokokat 1389-ben
visszaadta, és helyette a segesdi uradalmat kapta. 89 Pápa visszaadására azért volt szükség,
mert Zsigmond király nyomban továbbadta a Garai családnak. Ekkor Újfalu, a két Borsosgyőr
51