Tanulmányok Pápa város történetéből

A pápai vásárról - tudomásunk szerint - Mária királyné emlékezett meg először 1383-ban. A
leírások szerint elég forgalmas hely lehetett, mert ide hozták a Marcalmellék és a Pápai-síkság
lakói a gabonájukat, halukat, itt értékesítették a Bakony vidékiek a meszet, fát, faszerszámokat,
és itt szerezték be ipari és más élelmi szükségletüket, így fontos cikként a sót. 29
Pápa városa a Bakony északnyugati részének lett a vámhelye, s a vámjoggal kapcsolatos
útkényszer ide irányította a környék forgalmát. A Garaiak pénteki hetivásár-tartási jogot is
nyertek, ezzel még látogatottabbak lettek a pápai vásárok. 30 A portyázó török hadak
pusztításai következtében a pápai piac forgalma erősen csökkent, sok Pápa körüli település
puszta hellyé vált a 16. században. De a háborús bizonytalanság ellenére híresek voltak a
pápai „kótyavetyék”. A piactéren állandó üzletek és boltok épültek. A gabona-, zöldség- és
állatvásárokat a városfalon kívül, a Halászkapu alatti térségen tartották. 31 A város kereskedelmi
forgalmára jellemző, hogy a 17. század folyamán külön pápai harmincados vámhivatalt
állítottak fel. 32 Az 1694. december 14-én kelt Conscriptio Arxis Papensis említést tesz
az uraság piacon álló kocsmaházáról. Ebben a hét országos vásár alkalmával két hétig, évente
tehát 14 hetet kocsmároltatott kizárólagos joggal. 33 Pápa országos vásárainak a száma a
következő évszázadokban sem változott. A régi kalendáriumokat lapozgatva a Közönséges
Vásárok Magyarországban cím alatt Pápa városánál következetesen hét országos vásárt
soroltak fel. A kalendáriumokban feltüntették a vásárok idejét is. Ezek szokás szerint egyházi
ünnepekhez kapcsolódtak. Az évben az első Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához,
február 2-hoz; a második Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez, március 25-hez; a
harmadik országos vásárt a Szentháromság vasárnapját, vagyis a változó ünnepet, a pünkösdöt
követő első vasárnap utáni kedden és szerdán tartották; a negyedik Sarlós Boldogasszony
napjához, július 2-hoz fűződött; az ötödik Nagy Boldogasszonykor (Mária mennybemenetelének
ünnepe) volt, augusztus 15-hez kapcsolódóan; a hatodik a Kisasszonyi vásár szeptember
8-án, Szűz Mária születésének emléknapján s az évben utolsó, a hetedik a legnagyobb Máriaünnepek
egyike, a Boldogasszony fogantatásának, másként a Szeplőtelen fogantatásnak
ünnepéhez, december 8-hoz csatlakozott. A pápai országos vásárok két napon át tartottak,
mindig kedden és szerdán. Ha ezek a napok éppen ünnepre estek volna, úgy a következő hétre
ugyancsak e napokra tették át a vásár idejét. Ha számbavesszük a pápai országos vásárokat az
ünnepek rendje szerint, feltűnő, hogy azok egyetlen kivétellel - bár az sem teljes kivétel -
Mária-ünnepekhez kapcsolódnak. Ha az évszakok szerint számláljuk őket, télre esik két vásár,
tavaszra egy, nyárra három és őszre, koraőszre egy. Közülük a leghíresebb, leglátogatottabb a
nyári nagy munkák végeztével a kisasszonyi volt. Különös, hogy ezt már csak a december 8-i
országos vásár követte. Az őszi betakarítási munkák után ekkor nyílott módjuk a környékbelieknek
és a távoli vidékekről idelátogatóknak termékfeleslegük értékesítésére és a télre
még szükséges áruk, ruhafélék beszerzésére.
Ha a pápai országos vásárok számát a veszprémivel vetjük össze, a számok tükrében is
kiviláglik: Pápa megyei viszonylatban a legfontosabb vásári központ volt, maga mögött
hagyta a múlt század végéig - s még századunk elején is - a megye központját, Veszprémet. 34
Ott négy országos vásárt tartottak, évszakonként egyet-egyet: Vízkeresztkor, Gergely napjához,
augusztus 10-hez, vagyis Lőrinc napjához és Miklós napjához kapcsolódóan december 6-
án. Századunk elejére hirtelen közel megduplázódott a veszprémi vásárok száma. A hagyományos
időben tartottakhoz újabbak csatlakoztak: február 14-én, május 4-én, azaz Flórián
napján, szeptember 21-én, azaz Máté névünnepén. Ezzel a pápaiakkal megegyezett a
veszprémi vásárok száma. A megyeszékhelyen az országos vásárok kijelölt két napja hétfő és
kedd volt.
351