Tanulmányok Pápa város történetéből

tartó eszközökel, úgymint bilincsekel, kalodákal, vassokal és lakatokal együt. Az tömlöc fölöt
vagyon egy öreg konyha, és amint az konyhára bémennek, az gradics alat vagyon egy kis
boltocska, kiben a szakács lakik.
Ezen Pápai Vár vagyon négy szegletre építve, melynek az napkeletrül való része csak egy
cortinábul 41 áll, az napnyugoti, déli és északi részei pedig az fölül megírt házokbul és
épületekbül áll. Az várnak három része földbástyábul vagyon kerítve, az negyedik részit,
úgymint az halastó felől valót keríti ugyan az halastó, és az halastó partyán épétetet istálók
falai.
Az város tizes nevő kapuja előt vagyon az uraságnak egy malma, melyen tíz kerék vagyon,
melynek nyolca gabonát őröl, ketei pedig kássatörő. ugyanazon malomnál vagyon deszkamecő
fűrísz is.
Az említet malom á prima Decembris Anni 1693 usque ad primam decembris Anni, 42 azmint
az rovácsok bizonítoták, talált praecise 43 az uraság részire 800 köböl gabonát. Az kássatörő
malom pedig talál esztendeig circiter 50 köböl kássát.
Vagyon az uraságnak három korcsmaháza, melynek egyike az említet tízes malom elleniben,
az másik az város piarcán, az harmadik pedig az városnak alsó végén. Ezen megírt három
korcsmaházban, Pápa városában hét vásár szolgáltatván, mindenik vásárnak alkalmatosságával
két hétig korcsmároltat az uraság, mely tészen mindenstül 14 hetet, azon 14 hét alat
senkinek másnak, akár városi, akár nemesember legyen, korcsmároltatni nem szabad, hanem
egyedül csak az uraságnak, mely három korcsmán, azon 14 hét alat elkél az urságnak akó
bora. 44
Az említet tízes malom előt levő korcsmaház mellet vagyon csak közel nagy hoszú
veteményes kert, és abban kertíszház.”
Az összeírás alapján egy katonai funkcióját nagyrészt elvesztett vár áll előttünk, amely inkább
uradalmi központ, semmint ostromot kiállni képes erősség. Nem is játszott komoly szerepet a
szabadságharcban, s a kuruc hadvezetés is inkább kényelmes szálláshelynek tekintette, mint
várnak. 45
Pápa a kuruc függetlenségi háborúban: két hadsereg közt
(1704-1710)
A Dunántúl csak jó félévvel a felkelés kitörése után csatlakozott Rákóczihoz, s ebben éppen a
pápai katonáskodók tisztjeinek volt kezdeményező szerepe. A felkelők ekkor már Pozsony
alatt álltak, s vezetőik izgatottan várták a híreket a francia-bajor hadakról, amelyek a Duna
völgyében Bécs felé nyomultak előre. Stratégiailag tehát helyes volt elképzelésük, hogy a
Dunántúlt is birtokba kell venni s onnan Bécs felé támadni. Károlyi Sándor, aki 1704 elején a
Duna bal partján állomásozott, Önéletírásában így mondja el az eseményt: „Vízkereszt napja
tájban méltóságos generális Bercsényi uram jövén Sente várábul hozzám Somorjában, hát
szintén akkor érkeznek Dunántúl való böcsületes katona rendek is mintegy 60 lóval, Bezerédi
János, Sándor László principálisokkal etc. Kik az méltóságos úrnak az egész földnek hajlandóságát
declarálván, homagiumokat (hűségesküjüket) letették és protectiókot vettek.” Erre
Károlyi is megindult, s január 11-én este már Pápán volt. 46
Pápa elfoglalásával a kurucok stratégiailag fontos ponthoz jutottak: a város központi
fekvésénél fogva alkalmas volt úgyszólván az egész Dunántúl szemmel tartására, alkalmas
volt nagyobb számú had összevonására. Vára nem is annyira erősség, mint inkább a kuruc
129