Tanulmányok Pápa város történetéből

közre is bocsátotta pápai nyomdájában. Az eredeti nyomtatványnak facsimile kiadása 1901-
ben jelent meg Mokos Gyula magyarázatával és más kánonok szövegével együtt. Ugyanezen
1577. évben került kiadásra a pápai nyomdából Huszár Dávid fordításaként a reformátusok
hitvallásos könyve: a Heidelbergi Káté. A becses régi magyar könyvet ma is őrzi a Pápai
Református Könyvtár, ezen a címen: „A Keresztyen Hitröl Való Tudomannac Rövid Kérdésekben
Foglaltatott Sommaia.” 22
Pathai István - aki 1612-1628-ig a dunántúli református egyházkerület püspöke volt - 1585-
1612-ig, majd 1626-1628-ig volt pápai lelkész. Számos hitvédelmi könyve 23 s levelezése
mellett jelentős szerepet játszott mint egykori pápai diák is a kollégium főiskolává való
fejlesztésében. A Pápa körüli dunántúli megyékben a 16. század derekán és végén számos jó
középfokú iskola alakult (Tolna, Csepreg, Sárvár, Győr, Komárom... stb.), amelyek tanítási és
nevelési szisztémáját és tananyagát elsőrenden a wittenbergi, majd a heidelbergi iskolarendszer
hatása alakította ki. Ezeken az egyetemeken már a 16. század során is számos
dunántúli ifjú is megfordult. Ez a peregrináció is hozzájárult ahhoz, hogy ezek az elvek
ezekben az iskolákban, természetesen a pápaiban is meghonosodhassanak. 24 A tanítás és
nevelés fő célja az alapfokú s egyéb ismeretek mellett a keresztyén hitre való nevelés volt. A
három nyelv: a latin, görög és héber tanítása már a lelkészi előképzést szolgálta, ugyanakkor a
klasszikus irodalom oktatásával kiegészülten a magasabb igényű műveltség elsajátíthatásának
céljaihoz is hozzájárult. A Pápai Kollégium ezeket az elveket az 1585. évi iskolatörvényekben
deklarálta, de bizonyos, hogy már előtte is volt kialakult formája a később virágzó nemzeti és
latin iskolának.
Pathai István Tolnából (ahonnan sok diák tanult a két említett egyetemen) jött Pápára, éppen
abban az évben (1585-ben), amikor Pápán írásba foglalták az iskola törvényeit. Az egyház
által fenntartott s a földesúr anyagi segítségét élvező iskola törvényeinek megfogalmazásával
saját lábára állt, szellemi irányvonalát századokra meghatározva. A törvények, melyeknek az
1724. évi másolatát jelenleg is őrzi a Pápai Református Könyvtár, a református nevelés fő
vonalán részletesen tárgyalják az iskola belső életének önkormányzatra épülő rendjét. Ebben a
legelső diáktiszttől, a seniortól a köz- és magántanítókon át a sáfárig (gazdasági tisztviselőig)
minden olyan feladatot a diákok végeztek a rektor (iskolaigazgató) felügyelete mellett az
igazgatásban és a tanításban, ami az iskolafenntartó felsőbbség (földesúr, egyház, város) jogait
nem sértette.
Az 1585. évi rektor Hollósi Péter volt, kinek utódai közül - különösen a 17. századtól -
legtöbben külföldi egyetemeken - főként Hollandiában - gyarapították tudásukat. Pathai pápai
szolgálati idejére esik (1594-97) a török megszállás, amely nyilvánvalóan - ha rövid időre is -
megszakította az egyház és iskolája fejlődését.
Pathai István 1612-ben Batthyány Ferenc udvari papjaként Rohoncra került, s ugyanezen
évben a dunántúli egyházkerület püspökévé választották. Pathai pápai szolgatársaként is 35
éven át működött dicséretesen M is kolczi Péter, lelki biztonságot nyújtva a gyülekezetben
(1590-1625-ig) nagy idők tanújaként. Erre az időre esik a presbitérium megalakulása (1617) s
a Török család földesuraságának vége (1618). A gyülekezet-építésben nagy segítőtársa lesz
Kanizsai Pálfi János személyében, aki 1612-1626-ig pápai lelkész s 1629-1641-ig a dunántúli
egyházkerület püspöke. 25 A Heidelbergben tanult (1609) Kanizsai a somorjai, majd komáromi
rektorságból jött 1612-ben Pápára, ahol még azon évben esperes, majd 1617-től püspökhelyettesnek
(generális nótáriusnak) választották. 1629-1641-ig töltötte be a püspöki tisztet
Németújvárott és Kiskomáromban szolgálva. Jelentős irodalmi munkássága maradt fenn.
Egyházkerületi Levéltárunk őrzi eredeti (1611-1638) leveles-könyvét, amely a későbbi
püspök, Tóth Ferenc (1827-1844) érdemeként került archívumunkba. Kanizsai legnagyobb
396