Tanulmányok Pápa város történetéből

és Gerzseny tartozott Pápa királyi udvarnokfaluhoz. 90 Feltehetően délvidéki birtokokért
kapták cserébe, akár a somlyóvári uradalmat, amit különben ugyancsak Zámbótól szerzett
vissza a király. Rövidesen a cseszneki és az ugodi uradalom is a Garaiak kezére jutott, 91
úgyhogy szinte az egész Bakony az ő birtokuk lett.
Pápa magánföldesuraság alá kerülése nyilván nem használt a városias fejlődésnek. Az
árnyoldalak nem egy esetben ki is mutathatók. Formailag azonban - legalábbis kezdetben -
pozitív jelenségek is mutatkoznak. Eddig Pápát birtoknak (possessio) vagy falunak (villa)
nevezték. Valószínű azonban, hogy a „libera villa”-t (szó szerint: szabad falu) értették ezen.
Ezt a kifejezést a civitas (város) szinonimájaként is alkalmazták, és nem véletlen, hogy a
legtöbb ismert libera villa királyi kézben volt. A többnyire fallal övezett város és falu közötti
városias településre csak a 14. század utolsó harmadában kezdték az oppidum (mezőváros)
kifejezést alkalmazni. 92 Ezt a feltételezést adatok is alátámasztják. Garai János 1398-ban
városának, civitas-nak nevezi Pápát. Különben éppen a pápai polgárokkal szemben védi meg
ebben az oklevélben a bakonybéli apátot. A széleskörű önkormányzattal, városias tanáccsal
rendelkező Pápát már nehéz lett volna villa-nak nevezni, hiszen ennek csak királyi birtoklás
esetében lett volna értelme. 1401-től aztán az oppidum, mezőváros kifejezés válik Pápa
állandó meghatározójává. 93 Igaz, Zsigmond király maga 1408-ban a Garaiaknak szóló új
adományban még civitas-nak nevezi. 94
A Garaiak tehát földesúri városuknak tekintették Pápát, de földesúri jogaikat természetesen
igyekeztek érvényesíteni is. Ez elsősorban az adóztatásban érvényesült. Pápa, valószínűleg a
királyi birtoklás idejéből örökölve, egy összegben fizette évi adóját (taxa), ami egyáltalán nem
volt minden mezőváros esetében így. Azaz: nem a földesúr tisztviselői vetették ki telkenként
az adót, hanem a városi tanács fizette be egy összegben. Pápa évi 160 forintot fizetett, 95 ami
az egy összegben fizető mezővárosoknál közepes tehernek számított. 96
A földesúri hatalom akkor érvényesülhetett a legjobban, ha az úr vagy képviselője a városban
lakott. Az 1408-as királyi új adomány a Garaiaknak a környéken három váruradalom
birtoklását: Csesznek, Ugod és Somlyó, aztán Fenyőfő falu tartozékaival, végül Pápa városa
vámjával, a Bakonnyal (ez Csesznek és Ugod tartozékainál is előfordul) erősíti meg. 97 Ebből
nyilvánvaló, hogy Pápán ekkor nincs vár, tiszttartót azonban nyilván tartottak benne a
Garaiak. A következő adat már többet mond. Garai Miklós nádor 1427-ben Csesznek várából
keltezve ír levelet Laki Ferencnek, valamint pápai várnagyának, Siebenhirter Ulriknak. A
szövegezés sem érdektelen: Lakit, a szomszéd Kéttornyúlak urát barátságosan kéri, a
várnagyának pedig parancsot ad. A zirci apátság malmát bérlő pápai Kövér család ügyéről van
szó. Kövér András, a nádor volt pápai polgára előadta, hogy apja halála után ottani javait:
ménesbeli és kocsis lovait, disznait, marháit, háztelkét, szőlőit, malmát, posztókat, borokat és
gabonát Kupi Imre, Kalmár Jakab és Miklós bíró pápai polgárok előtt átadták rokonának,
Kövér Péternek, hogy a vagyon ne menjen szét. Péter azonban nem műveltette meg a szőlőket,
és a vagyont is herdálta. A nádor kéri Lakit és utasítja várnagyát, hogy az említett és más
pápai polgárokkal vizsgálják meg és leltározzák fel a Kövér vagyont, és amennyiben a vád
igaz, adják megbízható kézre. Az iratot lássák el az ő és a város pecsétjével. 98
Ebből az oklevélből nem kevés következtetés vonható le. Megismerünk egy gazdag polgárcsaládot,
amelynek vagyona nagy részben, de nem kizárólag mezőgazdasági eredetű. A
városnak van ugyan önkormányzata, bírája is, de a földesúr mégis beleszól az ügyekbe, igaz,
nem hagyja ki a városi hatóságot, amely saját pecséttel rendelkezik. Ami azonban a legfontosabb,
hogy a földesurat Pápán már egy várnagy képviseli, azaz 1408 óta felépült a városban
egy valamiféle erődítmény. Azt persze nem tudjuk, hogy ez mi volt. Amikor 1432-ben Garai
nádor és fiai felosztják birtokaikat, nem kerül osztozásra Pápa „ház” (domus) a bellérszegi
52