Tanulmányok Pápa város történetéből

életét. 1903-tól haláláig, 1927-ig a pápai egyházmegye esperese volt, az első világháború
idején, 1915-1919-ig a főiskola gondnokaként szolgált. Tagja volt a zsinatnak s alelnöke az
Országos Lelkészegyesületnek. Jeles igehirdetőként tartották számon.
Sokan úgy beszélnek Pápáról, mint kálvinista városról. Viszont tény, hogy nagyhírű kollégiumának
szellemformáló szerepe ellenére is a 17. század derekától, a reformációban szerzett
lélekszámbeli fölényét fokozatosan elveszítette, sőt a 18. századra erősen kisebbségbe került.
Az egyházkerületi névtárak adataiból tudjuk, hogy „1854-ben 985, 1865-ben 1006, 1880-ban
1254, 1898-ban 1361 s 1906-ban 2182 református él Pápán.” 109 A 19. század közepén
mintegy 13.000 lakosa van a városnak, 1906-ban pedig pontosan: „17.426 lelket számlál a
város.” 110
Ezek az adatok azért fontosak, mert már a 19. század második felétől számítottan új templom
építésére készül a gyülekezet, s szinte csak a maga erejére számíthat. Kiss József pápai
lelkészségével felgyorsul a szervező- és gyűjtőmunka. 1906-ban már 50.000 koronája van
templom-építésre a gyülekezetnek. Az 1900-ban már lelkésszé választott, de 1901 márciusában
beiktatott Kis József lelkipásztor az 1900. augusztus havi közgyűlésen ismertette
templomépítési tervét, amit a szeptemberi gyűlés lelkesen támogatott azzal is, hogy az egyház
vezetői jelentős adományokkal erősítették meg a döntést. Az épület helyeként szóba került a
Weisz-féle Széchenyi téri sarok, a színház tér, sőt az Ajkay-féle (ahová azután az iskola épült)
telek is. Voltak azért olyanok is, akik az ótemplomi telekhez ragaszkodtak. Ez utóbbi esetben
a telek kiegészítése (vásárlásos bővítése), átépítés, toronyépítés, s a meglévő parochiális ház
átépítése került szóba. Végül is két hely maradt a döntés előtt, az ótemplom és a színház tér.
Alpár Ignác műépítész költségvetési tervei szerint az ótemplomi rekonstrukció 160.000
koronát, a színház helyén való építkezés mintegy 200.000 koronát igényelt volna. A színház
téri megoldást támogató presbitérium „1906-ban kérvényt intéz a városhoz, melyben előadják,
hogy új templomot akarnak építeni még pedig a Széchenyi téren, úgy hogy előle a színház
idővel elhelyezendő lenne.” 111
A kérvényhez térképet is csatoltak, mely szerint a tér nyugati részét elfoglaló, 38 m hosszú és
18 m széles templom a színháztól 3 méter távolságban épülne fel úgy, hogy voltaképpen a
sétatérre épülne rá. A tervet az egyházak képviselői s Fenyvessy Ferenc főipán is támogatták.
Ezután további tárgyalások kezdődtek a város és az egyház képviselői között. A város
ellenértéket kért, mert ugyan támogatta a színház tér átengedését, de elkötelezett volt a
színház más helyen való megépítésére is. Végül is az 1910. december 5-i városi közgyűlés 83
igennel, s csupán 13 nem ellenére átengedte a teret az egyháznak azzal, hogy 30.000 koronát
befizet a színházépítési alapba. Az ellenzők a megyére s a belügyminisztériumba is fellebbeztek,
de mindkét helyen elutasították azt. Az egyház 1911. október 31-én befizette a voltaképpeni
vételárat jelentő 30.000 Ft-ot a város pénztárába. Az egyházé lett a telek, s a város 10
évet kapott a színház lebontására, illetve más helyen való felépítésére. A templomalap az I.
világháború idején is növekedett. 1916-ban már 102.000 korona volt. Sajnos a háború utáni
pénzromlás elértéktelenítette a tőkét, s így az 1922-ben esedékes színházbontás is elmaradt, s
csak 1926-ban kezdődött el új gyűjtés a templom felépítésére. Kis József 1927. évi hirtelen
halála újra visszafogta az ügy előrehaladását, de az igazán méltó utód, Ólé Sándor, aki 1928-
1954-ig lelkipásztorkodott Pápán, nemcsak vállalta a folytatást, hanem lánglelkű apostolává
lett. Pénzt gyűjtött, barátokat szerzett, tárgyalt és harcolt, s végül is teljes sikerrel. Az új
templom alapkövét 1932-ben tették le, s felszentelésére 10 évi építés után 1941-ben került sor.
Horthy Miklós - a kollégium 400 éves jubileuma alkalmával - Pápán tett látogatása nem volt
összefüggésben sem a színház lebontásával, sem a templom építésével. Ez az 1910-es
egyezség alapján ment végbe 1932-ben, az I. világháború okozta késéssel. „A templom Dudás
Kálmán építész tervei alapján épült újreneszánsz stílusban, két toronnyal.” 112
414