Tanulmányok Pápa város történetéből

Az 1781. évi türelmi rendelet új kor kezdetét jelenti. Nyomában Pápán is helyreáll az
együttélés toleranciája.
A türelmi rendelet után
(1781-1800)
II. József trónralépésével gyökeres változás következett be a vallásügy kezelésében. Az 1781.
októberében kiadott „türelmi rendelete” pedig, ha nem is adott még teljes szabadságot a
protestánsoknak, de az eddigi jogfosztások legnagyobb részét megszüntette. Megszűnt a
katolikus klérus felügyeleti joga, a protestánsok is viselhettek mindennemű hivatalt, a vegyes
házasságoknál megszűnt a reverzális. S ahol legalább 100 család élt az eklézsiában, s kellő
anyagi erővel is rendelkeztek, templomot építhettek, igaz, hogy torony nélkül, s úgy, hogy
ajtaja nem nyílhatott az utcára.
A türelmi rendeletet Veszprém vármegye közgyűlése 1782. január 15-i ülésén tárgyalta, de
végrehajtását azon indokkal függesztette fel, hogy „a vallásügy rendezése nem a király, hanem
az országgyűlés jogai közé tartozik.” 78 A pápaiak így közvetlenül a királyhoz fordultak.
Sándor Gergely főkurátor és Eőry János presbiter vitték fel magukkal Bécsbe a sérelmeiket
felsoroló s történelmi jogaikra hivatkozó kérelmet, melyben a pápai református egyház
vallásszabadságának helyreállítását szorgalmazták. II. József biztosította őket - meghallgatván
a kérdéseire adott feleleteiket - a vallásszabadság biztosításáról. Csak a telkek és épületek
ügyében nem hozott döntést, azt további kivizsgálásra ítélte. Tudjuk az előzően leírtakból,
hogy végül is nem sikerült az ősi telkeket, épületeket visszaszerezni, csak azok becsárát kapta
meg a pápai gyülekezet.
A vármegyei gyűlés 1782. május 21-én elrendelte annak vizsgálatát, hogy a pápaiak meg
tudnak-e minden tekintetben felelni a türelmi rendelet feltételeinek. Az összeírás megállapította,
hogy 297 család (ebből 129 házbirtokos nemes) alkotja a pápai eklézsiát. „Azt is
megállapította a bizottság, hogy az összeírottak az építkezéshez felajánlottak a hatóság előtt
1302 forint 76,5 dénárt...” 79 Mindezek mellett 10.000 forint tőke s a Szondy-Kenessey
alapítvány kamatai is (10.000 forint tőke után) rendelkezésre álltak. Mindezek mellett a
kancellária a helytartótanács javaslata alapján mégsem javasolta az uralkodónak a vallásszabadság
megadását. II. József azonban 1783. március 14-én ezt írta a pápaiak kérelmére: „A
pápaiaknak a vallásgyakorlatot az iskolával együtt megengedem.” 80 A megye végül is május
6-án hirdette ki a pápai reformátusok szabad vallásgyakorlatát megerősítő királyi rendeletet
azzal, hogy azt május 11-én el is kezdhetik. Egyúttal értesítette a megye Ruszek Jánost, Pápa
város bíráját az engedély kihirdetéséről, figyelmeztetve az egész várost, hogy azt senki se
akadályozza. Eőry János kurátor 1802. évi keletű „Ecclesia Historiájában”, erre így emlékezik:
„azon időközben a régi imádságos helyünk, ahol most fekszik az újonnan épült
templom, kitisztíttatván, május hónapnak 11. napján Anni 1783. elkezdettük Pápán az isteni
tiszteletet, első prédikátorunk lévén Tiszteletes Soldos János és Torkos Jakab urak és ugyan ő
kegyelmek által vitettek végbe az első prédikációk is, az összegyűlt sokaságnak nagy örömével
és vigasztalásával és senki minket megháborítani nem merészelt.” 81 Ugyanakkor a főtéren
már befejezéséhez közeledett a monumentális barokk katolikus templom építése, s ha a városi
katolikusság azonnal nem is fogadta be a vallási türelem hozta változást, az új református
templom megépülésével s a kollégium visszatérésével a város szellemi egyensúlya helyreállásának
feltételei egyre inkább kialakulnak egy új humanista szemlélet visszatéréséhez.
406