Tanulmányok Pápa város történetéből

Igar (Igal) falut az Igal, az Igal-Öreghegy és az Igal malom helynevek alapján lehet
azonosítani. E földrajzi nevek a várostól délkeleti irányban vannak, érintkezve a tapolcafői és
az adászteveli határral. Igar névvel először 1359-ben találkozunk az oklevelekben. 9 1488-ban
a Szapolyai család jobbágyait írták össze a faluban, akik ekkor Pápa várost is birtokolták.
Földesurai a későbbiekben is azonosak voltak a vár birtokosaival. 10
Igar fölött, északkeleti irányban húzódott Sávoly faluja. Mindkét települést nyugat felé a
Tapolca határolta. 1330-ban említik a Sávolyt először. 1545-ig kisnemesek lakták, ekkor
lakosai Ugodra költöztek át. 11
Sávoly felett, a Tapolca mindkét partjára kiterjedően találhatók a Hánta falura utaló helynevek
(Nagyhantai hegy, Kis Hanta, Kis Hantai dűlő). A falu az 1488-as adóösszeírásban szerepel
először, a 16. század közepére elnéptelenedett. Birtokosa a hántai prépostság volt. 12
Hodoska falu neve a Bakonyér északi oldalán, Hanta felett, valamint a Bakonyér és a Tapolca
találkozásánál fekvő területen (Hodoska malom) maradt fenn. 1370-ben Fizes (Füzes) néven
ismerték, majd 1439-ben „possessio Fyzes alio nomine Odoska” néven említették. Birtokosa
1370-től kihalásáig a Zsemléri család volt. A 16. században a török támadások miatt a
település elnéptelenedett. 13
Parlagszeg (Panagszegfölde?) neve, amely lakatlanságára utal, a 15. századtól fordul elő
oklevelekben. Az írások elsősorban malmát említik, jobbágytelkeiről nincs tudomásunk.
Elnevezése a 18-19. századi térképeken nem szerepel, Magyarország Régészeti Topográfiája
helyéül a Téglagyár területét jelölte ki, ahol Árpád-kori életre utaló leleteket találtak. 14 Téglagyár
területe a hodoskai és a sávolyi részek felett északra helyezkedik el, közel a Bárótzhegyhez
(attól kissé nyugatra); ez alátámasztja a lokalizálást, mivel tudjuk, hogy a Bárócz
családnak birtokai voltak Parlagszegen.
A pápai határban fekvő települések közül, földrajzi fekvését tekintve a legértékesebb területtel
Agyaglik faluja rendelkezhetett. A Hanta és Hodoska között elhelyezkedő és a Tapolca
mindkét oldalára kiterjedő Agyaglik jelentőségét - a középkori oklevelekből úgy tűnik - annak
köszönhette, hogy a Tapolcának erre a területre eső szakasza volt a legalkalmasabb malmok
építésére.
Egy 1245-ös oklevélben 15 az Ozorsuka faluban lakó pápai udvarnokok és a bakonybéli
apátság közötti vitás földterület határáról esik szó, amelyen az apátság két malma is áll. A
területet észak felől Ozorsuka határolja, nyugat felől a Tapolca, kelet felől egy Anyasédének
nevezett folyó (talán a Bakonyér /?/, e két folyó között 1 hold/!/ a távolság), délen Szent
Lászlóval érintkezik, s egy harmadik folyóvíz (névvel nem illetett ér) képezi határát. A
területet akkor még nem nevezik Agyaglik néven - ez a név 1436-ban fordul először elő 16 -, de
a bakonybéli apátság évszázadokon át folyamatosan adatolt birtoklása révén 17 minden
kétséget kizáróan ugyanarról a területről van szó. Helyét az 1857-es kataszteri térkép is
pontosan feltünteti - l. Agyagliki Bakonybeli -. Ezt a területet a 15-16. századi adóösszeírások
már csak pusztaként említik. 18 Topográfiai azonosítása nem ütközik különösebb nehézségbe;
nyitott kérdés marad azonban, hogy volt-e a területnek korábbi neve és mi volt az.
A Pápa városában összeolvadó középkori falvak közül Udvarsoka település elhelyezkedése a
legvitatottabb. A város kialakulásával foglalkozó monográfiák más-más területre lokalizálták.
19 Első adatunk a királyi udvarnokok által lakott faluról a már említett 1245-ös oklevél;
akkor Ozorsuka névváltozatban. E név később nem fordul elő. Míg Udvarsoka a 14. század
második felében tűnik fel az oklevelekben, 20 utolsó említése 1378-ból származik. 21 Nem
bizonyított, hogy az Ozorsuka azonos a későbbi Udvarsokával, de a jelenleg rendelkezésünkre
álló adatokból úgy tűnik, hogy Ozorsuka s Udvarsoka topográfiai helye közel azonos lehetett
27