Tanulmányok Pápa város történetéből

másfél évszázad folyamán még az utcanevek is viszonylag keveset változtak, az 1730-as
évekbeli Maynzeck-féle térkép alighanem a - Martonfalvai által megkurtított - középkori
utcaházlózatot mutatja. 185
1531 1542 1660
Piac u. Piac = (részben Kristóf u.)
Hosszú u. Hosszú u. Hosszú u.
Szent László u. Szent László u. Szent László u.
Új u. Kovács u. Új u.
Lak u. Lak u. Ispitál u. 186
Víz u. Víz u. Víz u.
Bellérszeg
Pápához mind északi, mind déli irányból külvárosok csatlakoztak, amelyekben nemcsak
majorok, veteményesek és szőlők voltak, hanem kőből való lakóházak is álltak, s azok a
katonák, akiknek a palánkon belül nem jutott fedél, jórészt itt kaptak házhelyet. 187 Pedig a
suburbiumban tartózkodni vagy oda fegyver nélkül kimenni a török veszély miatt nem volt
célszerű, 188 miként, úgy látszik, hosszabb útra is felfegyverzetten keltek a pápaiak. 189
Leszámítva, hogy palánkot és azon bástyákat kapott, s a törökök külön várárokkal vették
körül, 190 magán a belső várrá „átlényegült” Várkastélyon sem mutatkozik jelentősebb változás;
leltárai tükrében sokkal inkább úri laknak és raktárépületnek tűnik, mint huzamosabban
védelmezhető erődnek. Az ilyesféle helyiség-megnevezések, mint „asszony őnagysága háza”,
„az úr hálóháza”, „leányasszonyok háza”, „asszonyi kis konyha” stb. arra utalnak, 191 hogy -
amennyiben éppen itt lakott - a földesúr kísérete, konyhai és eszközkészlete, hátas- és
igáslovai teljesen elfoglalták a benne rendelkezésre álló helyet. Úgy tűnik, az úr távollétében
tiszttartója rezideált itt. 192 Itt volt a börtön, de a helységek nagyobb része üresen,
elhanyagoltan állott.
Mivel Pápáról sem urbáriumunk, sem tizedjegyzékünk nincs, amelynek segítségével hozzávetőleg
meghatározhatnánk az 1531-1556 közti portaszámok 193 mögött rejlő családszámot,
olyan általános szorzót pedig, amellyel a portaszámból nagyjában-egészében pontosan következtethetnénk
az abszolút népességnagyságra, 194 nem ismerünk, csupán becslésekre hagyatkozhatunk.
Annyi mindenesetre bizonyosra vehető, hogy a magcsaládok (apa+anya+gyermek),
illetve a háztartások (az előbbiek+rokonok vagy szolgák) száma jócskán felülmúlta a portákét;
megeshet, hogy a többszöröse volt annak. (Ez kivált azokra az évekre vonatkozik, amikor az
adóalanyokat nem részletezték vagyoni stb. kategóriák [szegény, adófizető, bíró, szolga]
szerint.) Vagyis: a mezővárosi polgárság összlétszáma (ötös szorzószámmal 195 számolva)
mindenképpen meghaladta
1531-ben (194 porta-30 szegény=224 háztartás) az 1120
1536-ban (206 porta-65 szegény-6 bíró=277 háztartás) az 1380
1543-ban (240 porta) az 1200
1544- és
1545-ben (140 porta-132 szegény=272 háztartás) az 1360
1546-ban (145 porta) a 725
1548 és 1551 között (88 porta) a 440
1552- és 1553-ban (76 porta) a 380
1554- és 1555-ben (63 és 1/2 porta) a 320
1556-ban (65 és 1/2 porta) a 330
főt. Bár a lakosságcsökkenés tendenciája nyilvánvaló - mint ahogy okai is kézenfekvőek -,
éppenséggel nem elképzelhetetlen, hogy a lélekszáma 1531 és 1548 között csupán látszatra
92