Tanulmányok Pápa város történetéből

Mielőtt továbblépnék, a mindkét végrendelet által említett semptei uradalom közös birtoklásáról
is szót kell ejtenünk. Annál is inkább, mert a gesztesitől eltérően, ahol lényegében
megosztották egymás közt a possessiókat és praediumokat, e domínium birtoklásában a pápaugodi
uradaloméhoz hasonló, az egyes jövedelmeket megosztó, közös részesedést is megfigyelhetünk.
1735-ben Esterházy József Sempte vára újjáépítője, aki ezért a következő évben
az őt illető pápai fél jószágért meg is szerezte az általa helyreállíttatott vár egyedüli tulajdonjogát
Ferenctől. 1744-ben Szered mezőváros központtal fia, ifjabb József kezén volt a szeredi
domíniumnak nevezett rész. Apja az itteni javait Cseklész, nagybátyja Sempte központtal
kezelte, utóbbi hosszabb ideig (1750-ig) a pápai prefektus ellenőrzése alá rendelve azokat.
1748-ból ismerünk egy tervezetet, Szered oppidum és tartozékai kapcsán a két testvér közötti
cambium előkészítését, hiszen a társbirtokosság többször vitára adott okot a tervezet bevezető
szavai szerint. A birtokcsere létrejötte esetén egységesítették és megosztották volna az addig
fele-fele arányban, közösen birtokolt mezővárosokat, s József Cseklész, Ferenc Sempte és
Sempc területén gyakorolt volna joghatóságot (a tizedek, borbevétel és más allodiális
jövedelmek kivételével). 19
Ifjabb Esterházy Józsefnek nem voltak gyermekei. Apja és nagybátyja halála után, mivel
birtokait terhelő roppant adósságai már ezeknek a hitelezők kielégítésére fordításával
fenyegettek, 1759. március 1-jén szerződést kötött nagybátyja három fiával: az előbb említett
Miklóssal, Ferenccel és Károllyal. Az adósságok lerovása fejében csak évjáradékot tartottak
fent számára, majd még ugyanezen év júniusában 32 évre zálogba adta összes birtokát
unokatestvéreinek. 20 Amikor 1762-ben meghalt, három unokatestvére - noha apjuk halálát
követően, 1755-ben már osztályt tettek - commassálta (tömegesítette, összesítette) az unokaöccsük
és apjuk révén rájuk szállt birtokokat, s új osztályt tettek. A családi egyezséget 1762.
január 25-én Tatán kötötték meg. A diplomáciai szolgálatban álló Miklós, Sáros vármegyei
főispán a tatai és gesztesi uradalmakat kapta, s megalapítója lett a család tatai ágának.
Testvére, ifjabb Ferenc mosoni főispán, apjuk végrendeletének értelmében a semptei domínium
és Cseklész ura, a cseklészi ág őse. Végül a legifjabb testvér, az ekkor már egri püspök
Károly a semptei és a pápa-ugod-devecseri jószágokon osztozott Ferenccel. A possessiók
közül Bokodot és Pusztavámot, valamint Billegh praediumot ifjabb Esterházy József szerezte
ugyan, de kölcsönpénzből, melyeket Esterházy Miklós fizetett meg, így ezeket az idősebb
Esterházy József-féle hitbizományba kebelezték. A csákvári és magyaralmási birtokról, a
fornai és boglári pusztákról Esterházy Ferenc lemondott, s így azok a pápai uradalomtól a
gesztesihez kerültek át. 21
A pápa-ugod-devecseri uradalom gróf Esterházy Ferenc
tárnokmester és fia, gróf Esterházy Ferenc kancellár kezén 22
Az 1720. évi birtokadományozás utáni évekből csak a gesztesi uradalom anyagában maradt
fenn néhány töredékes adat a pápai uradalomról. Az egyetlen korai, még a fentiekben
bemutatott, a Gesztes-Ugod-Pápa birtokokat illető donációt megelőzően, de már Esterházy
Antal hűtlenségi ítéletét követően keletkezett 1711. évi extractus alapján úgy tűnik, hogy
Esterházy József és Ferenc ekkor használták már - közösen - a három uradalmat. Ugod az
1720-as évekből fennmaradt néhány irat alapján nem külön egységként szerepelt. Pápa
egyértelműen birtokközpont, Devecser külön domínium, melynek fontosságát a Balaton
környéki szőlőkhöz közeli fekvése adta. A pápai, devecseri és gesztesi jószágban egyaránt
volt szerény méretű allodiális gazdálkodás. A „Méltóságos galánthai gróf Esterházy József és
Ferenc számára a gesztesi, pápai és devecseri domíniumokból proveniált gabona, árpa és zab”
kimutatása alapján az évben a három uradalomban tiszta búzából 878 köböllel vetettek. 23 Nem
147