Tanulmányok Pápa város történetéből

A katolikus egyházépítés ugyanis a 18. század elejétől már-már a protestáns vallás létét
veszélyeztető módszerekhez nyúlt. 1714-ben megszüntették az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát.
28 1718-ban pedig III. Károly a végvári élet megszűntére hivatkozva kötelezte a
reformátusokat arra, hogy adják át a templomot, parókiát és iskolát gróf Esterházy Ferencnek
és Józsefnek. Az iskolát és parókiát ekkor - a nyilvános vallásgyakorlat betiltása árán - még
sikerült megmenteniük. 29 1752-ben azonban egyházukat is elvesztették.
Három évtizedes adászteveli száműzetés után, II. József türelmi rendeletének (1781)
végrehajtása során térhettek ismét vissza a városba (1783). 30
A földesúr rekatolizációnak alárendelt telepítéspolitikája 1711 után bontakozott ki. Célja az
„igaz pápista hiten” lévők befogadása volt. 31 A betelepítés az 1720-as években öltött nagyobb
méreteket. 32 1733-ban németek érkeztek az ekkor közel 4.000 lakosú városba. 33 Számuk
jelentős lehetett, mert a földesúr rövidesen tanító tartását is megengedte nekik. 34 Többségük
az Alsóvárosban élt, s még a 18. század végén sem tudott mindegyikük magyarul. 35
Bizonyára gazdasági megfontolások vezették a földesurat a zsidók betelepítésekor. Hitközségük
a hagyomány szerint 1748-ban alakult meg. 36
A rekatolizáció és a földesúri telepítéspolitika következtében előállott társadalmi változásokat
jól mutatja az 1782-ben készült s a felekezeti hovatartozást is feltüntető népösszeírás: 37
1. sz. táblázat
Pápa város lakosságának felekezeti megoszlása (1782)
Sorsz. Település Lélekszám felekezetenként Összesen
Rk. Ref. Ev.
1. Alsóváros 1700 710 254 2664
2. Belsőváros 3173 116 98 3387
3. Felsőváros 1750 173 75 1998
1-3 összesen 6623 999 427 8049
A városi népesség felekezeti megoszlása - figyelmen kívül hagyva most a zsidóságot - meglepő
képet mutat, hiszen ekkor már a lakosság 82,28 %-a római katolikus. Területi elhelyezkedésük
azonban aránytalan volt. A Belváros II. József korában szinte már teljesen katolikus
(93,68 %), ezt követi a Felsőváros (87,58 %), majd az Alsóváros (63,81 %), ami mutatja, hogy
a rekatolizáció során a városban maradó protestánsok (nemesek és nem nemesek) többsége a
külvárosokba, elsősorban pedig az Alsóvárosba szorult vissza. 38
Van lehetőség arra is, hogy a város népességének felekezeti megoszlását megvizsgáljuk a
korszak végén, 1847-ben 39 (Ekkor a három település már egyesült.)
2. sz. táblázat
Pápa város lakosságának felekezeti megoszlása zsidók nélkül (1847)
Felekezet
Lélekszám
Római katolikus 7.500
Református 1.343
Evangélikus 541
Összesen 9.384
181