Tanulmányok Pápa város történetéből

kitűzött céljait és vállalt feladatait több területen nem sikerült valóra váltania. Holott minden
lehetőt megtett például a városi törvényszék megszervezéséért, a törvényhatósági magasabb
jogállás elnyeréséért, amit utódai is egyik központi feladatuknak tekintettek. Amint láttuk a
kiegyezés utáni gyors és látványos gazdasági fejlődés feltételeinek hiányosságai miatt a város
nem tartott lépést az urbanizáció terén kiemelkedő településekkel.
A kiegyezés korának első polgármestere azonban mintaszerűen kiépítette a modern
közigazgatást, a gazdaság és a kormányzat növekvő igényeit teljesítve, tehát a nehézségek
ellenére fenntartotta a városban működő, nagy hagyományokra visszatekintő oktatási
intézményeket, és újak alakulását is elősegítette. Jelentős szerepet vállalt a kiegyezés után
alakuló és életerősnek bizonyuló „civil” társadalmi szerveződések munkájában.
Az 1890-es évek elején Oszvald Dániel tett eredményes kísérleteket a város stagnáló
gazdaságának fellendítésére. Elkészítették a Pápa-Csorna, majd a Bánhida-Pápa vasútvonal
terveit, és hozzákezdtek anyagi feltételeinek biztosításához. Érlelődtek a gyáralapítási tervek
is, s a város képviselőtestületének meghatározó elemeivé váltak.
Pápa polgári kori történetének legnagyobb gazdasági, városfejlesztési és kulturális eredményei
azonban a századforduló polgármesterének nevéhez fűződnek. Mészáros Károly kezdeményező,
alkotó ereje nagyszabású és a város egész életét átfogó koncepcionális fejlesztési,
modernizációs tervekkel, különös ambícióval, alkotó energiával párosult. Az ő irányításával
vált Pápa - ha megkésve s jókora csorbulásokkal is - vasúti csomóponttá, új gyárak
alapításának bázisává, környékének valóságos gazdasági, vonzási központjává. Az oktatás
terén pedig elsősorban új tanítóképzői révén a Dunántúl egyik, a népiskolai oktatást elősegítő
jelentős tényezőjévé. Az ő személyisége testesítette meg a pártpolitikától független városi
igazgatás és a kormányzat hatékony, elsősorban a helyi érdekeket felkaroló, gyümölcsöző
összhangját, amire egyébként kisebb-nagyobb eredménnyel valamennyi korabeli városi
polgármester törekedett. Az ő sikereit azonban nemigen szárnyalhatták túl. Munkájához
persze a város művelt értelmisége, polgársága, a már említett öntevékeny, modern, korszerű
„civil társadalma” hatékony támogatást nyújtott. Mészáros Károly polgármester a város
értelmisége és polgársága támogatásának is köszönhette hivatali eredményeit és személyiségének
varázsát.
A Mészáros Károlyt felváltó dr. Tenzlinger József mégis súlyos örökséget kapott örökül,
ráadásul megváltozott a kor is. Véget ért ugyanis a dualizmus korának virágzó időszaka, és
válságjelenségei nemcsak felszínre törtek, hanem kiszélesedtek, általánossá váltak. Jöttek a
háborús veszteségek és vereségek után az újabb politikai megrázkódtatások, 1918. október
végén az őszirózsás forradalom, majd a magyarországi Tanácsköztársaság. Tenzlinger József
azonban a helyén maradt. A Tanácsköztársaság helyi hatalmi szerve, a direktórium ugyanis
anélkül vette át a város irányítását, vezetését, hogy közben a polgármesteri tisztséget
megszüntette volna. Ám abban semmi szerepet sem vállalt.
Dr. Tenzlinger József polgármester mindenesetre a Tanácsköztársaság bukása után mindenféle
közjogi vagy protokolláris külsőségek mellőzésével folytatta polgármesteri hivatali
tevékenységét. Semmiféle adattal nem rendelkezünk arról sem, hogy a Tanácsköztársaság
idején vezető szerepet betöltő „kommunisták” későbbi kivégzéséhez segédkezet nyújtott
volna.
Ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy Tenzlinger polgármester főként az 1920-as évek első
felében jelentős szerepet vállalt a város gazdasági stabilizációjának nehéz műveleteiben.
Szerepet vállalt a Perutz és a Dohánygyár termelésének újrakezdésében és termelési
volumenének emelésében.
251