Tanulmányok Pápa város történetéből

44. ILLÉSHÁZY I. i.m. 84-85. N. ISTVÁNFFY: i.m. 461. s köv., vö.. VERESS D. CS.: 1983. 147-
150. (ő aug. 10. és 11. közti éjszakára teszi a lázadók szökését). NAGY LÁSZLÓ: Az erős fekete
bég (Nádasdy Ferenc). Budapest, 1987. 212-214.
45. CAROLINE FINKEL: The Administration of Warfare: the Ottoman Military Campaigns in
Hungary, 1593-1606. Wien, 1988. (Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des
Morgenlandes 14.) 107-108. és FEKETE LAJOS: Budapest a török korban. Budapest, 1944.
(Budapest története. Szerk. Szendy Károly. III.) 35.
46. ILA-KOVACSICS: 1964. 322. 2. jegyzet
47. DÉZSI LAJOS: Szenczi Molnár Albert levelezése. Budapest, 1898. 348.
48. FABÓ ANDRÁS: A magyar- és erdélyországi mind a két vallású evangélikusok okmánytára I. 51-
52. N o 46.
49. PÁKAY ZS.: 44., GERŐ L.: 1959 39.
50. NAGY LÁSZLÓ: A Bocskai szabadságharc katonai története. Budapest, 1961. 275. és 293.,
VERESS D. CS.: 1983. 164-165.
51. NAGY LÁSZLÓ: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Budapest, 1969. 229.
52. TÓTH E.: 1941. 57.
53. MOLNÁR ISTVÁN: A fehér barátok Pápán. Pápa, 1942. 9., vö. Documenta artis Paulinorum 2. A
magyar rendtartomány kolostorai N-Sz. Gyűjtötte: Gyéressy Béla. Bp., 1976. (A Magyar
Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai XIII.) 161.
54. VERESS D. CS.: 1983. 195-198., VARGA J. JÁNOS: A fogyó félhold árnyékában (A török
kiűzése Magyarországról). Budapest, 1986. (Magyar História) 45-46.; Megjegyzendő, hogy
Mavrocordato szultáni tolmács szerint Kara Musztafa csupán július 4-én küldte Győr alól a
damaszkuszi pasát Pápa elfoglalására. RÁZSÓ GYULA: Az oszmán hadsereg Bécs alatt. In: Bécs
1683. évi török ostroma és Magyarország. Szerkesztette Benda Kálmán -R. Várkonyi Ágnes. Bp.,
1988. 219.
55. A birtoklástörténetet az alábbi szakirodalom alapján vázoltuk: REIZNER J.: 1893. 608-612.,
KAPOSSY L.: 1905. 63-71., SEBESTYÉN BÉLA: Enyingi Török Bálint mint Pápa földesura.
Pápa, 1911., BESSENYEI J.: A Héttorony foglya 58-61., Úriszék (16-17. századi perszövegek).
Szerkesztette Varga Endre. Budapest, 1958. (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok
5.) 504.
56. A tárgyalt másfél század folyamán természetesen más helységek is tartoztak hozzá, így a Győr
megyei Gyömöre, Ménfő, Mórichida, Sövényháza és Újfalu (részben vagy egészben). PÁKAY
ZS.: 43-44.; Jóllehet ezeket ekkor is Pápa tartozékainak mondják, 1536-ban külön iktatták be
birtokukba Török Bálintot. Török Bálint okmánytára i.m. N o CXXXV.
57. A Nádasdy család levéltárában (MOL, Magyar Kamara Archívumában) 90, a Batthyány család
levéltárában 26 levele található (Missszilisek N o 49.547-49.573.), többségük Pápán kelt.
58. Csak a Batthyány-levéltárban kereken 100 levelét őrzik (Misszilisek N o 49.593-49.692.).
59. Az ő földesurasága alatt a Bethlen által kinevezett Tóthi Lengyel Boldizsár töltötte be az itteni
főkapitányi tisztet (levelei: Uo. N o 28.742-28.805.)
60. Nyilvánvalóan számos pápai adalék akadhat a családtagok személyi iratai közt (vö. BAKÁCS
ISTVÁN: Az Esterházy-család hercegi ágának levéltára. Budapest, 1956. /LOK levéltári leltárak
2./).
61. TÓTH E.: 1941. 59-60.
62. Legalábbis így fejthető meg a Reizner János által közölt három, ide vonatkozó regeszta (REISNER
J.: 1973. 611.) közti ellentmondás.
63. MITHAY S.: 1982. 203., 207.
64. ÚRISZÉK i.m. 504.
109