Tanulmányok Pápa város történetéből

71. A régészeti topográfia foglalkozott az 1531-es és az 1542-es összeírásban szereplő utcanevek azonosításával,
és a fentiekkel ellentétes meghatározásokhoz jutott. A Piac utcát a Kristóf utcával, a Lak utcát az
Ispitály utcával, a Kovácsok utcáját az Uj utcával azonosította (MRT. 4. 197-198.). Bognár a Piac utcát a
főtérrel, az Uj utcát a Rákóczi utcával egyeztette, a Lak utca meghatározására nem vállalkozott
(BOGNÁR I. E.: 1943, 71.).
72. MOL. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N o . 325. 85.p. A Kossuth utcának hosszú ideig nincsen neve, 1876-ból
származik az első elnevezése: Szél utca (Üdvözlet a régi Pápáról. Budapest, 1987. főszerk.: Németh
József. 104.).
73. Az építészekre ld. GERŐL.: 1959. 35. és KOPPÁNY TIBOR: Francisco da Pozzo „Architektus Regius”
és köre. In. Műemlékvédelem XXVIII. (1984) 1-6.
74. A Martonfalvai-erődítést igazolta Ilon Gábor ásatása a város keleti oldalán, ahol az erődítés nyomvonala
két évszázad alatt lényegében nem változott (ILON GÁBOR: Pápa város keleti palánkjának szondázása.
in. CAH. 1988. 159-167. és ILON GÁBOR: Pápa város keleti palánkja régészeti kutatásának eredményei
a város ábrázolások tükrében. In. A Dunántúl településtörténete. VII. Veszprém, 1989. szerk.: Somfai
Balázs. 95-101.)
75. GERŐ L.: 1959. 44. A szerzők a karlsruhei gyűjteményben lévő rajzot tervnek tartják, amely megvalósulatlan
maradt. A könyv szerzőinek azonban nem állt rendelkezésére a Maynzeck-féle térkép. Ha a
karlsruhei rajz részben tervezett állapotot mutat, amely nem valósult meg, akkor is jól ismeri a már
meglévő erődítésrendszert. Minden kétséget kizáróan a nyugati oldal véderőrendszere az itt ábrázolttal
megegyező volt. A Turco-Magno-féle terven látható Martonfalvai-féle erődítésként értelmezett ábrázolással
a keleti oldal bástyái teljesen megegyeznek. Egyedül a déli, illetve a délnyugati oldalon lévő kapuk
körül nem tudjuk az ábrázolás helyességét bizonyítani.
76. Monumenta Hungariae Historica. II. 31. Budapest, 1881. 150. Új kiadása: MARTONFALVAI I.: 1555.
77. Az 1531-es és az 1542-es rovásadó-összeírások 194, illetve 193 portát írtak össze Pápán, az 1660-as
városi összeírás pedig 468-at. A 18. század közepén 442 telek van a belvárosban. A herceg Esterházy
levéltárban lévő 1660-as összeírást közli KATONA I.: 1972. 344. Katona Imre 473 telket számolt össze,
feltehetően nem vette figyelembe, hogy néhány telken több család lakott.
78. Az 1660-as összeírás elemzését az összes jelenleg rendelkezésemre álló pápai várostörténeti adat alapján
végeztem. E munka és az összehasonlító adatok ismertetése jóval túllépné a tanulmány kereteit, így csak
azokat az összefoglaló megállapításokat közlöm, amelyek kapcsolatban vannak a településszerkezet
változásaival. Az adatok számítógépes feldolgozásáért Hoppe Lászlónak tartozom köszönettel.
79. Pápa 1594-1597 között török kézen volt. Az ismert adatokból úgy tűnik, hogy ez a rövid időszak nagy
vízválasztó volt a város lakosságának összetételében. A csekély számú 16. századi házakra és tulajdonosaikra
vonatkozó adatokat nem tudjuk a 17. századiakkal összekapcsolni, nem tudjuk a folyamatosságot
kimutatni. Ugyanez mondható el a város lakóépületeiről. A jórészt barokk köntösű lakóházak legtöbbje
17. századi magot rejt magában. Korábbra datálható épületrészletek ma négy helyen ismertek a városban,
de ezek mind olyan töredékek, amelyekből az épület egészét nem lehet meghatározni, a kapcsolatot
közöttük megtalálni és rendszerbe foglalni.
80. Az ispotályra vonatkozóan az ld. 48. jegyzetet.
81. MOL. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N o 325. 139-140. p.
82. MRT. 4. 201. Van egy középkori adatunk is az ispotályról, 15.
83. A Kis utca első említése 1617-ből való l. MOL. P. 1216. 23. cs. capsa 60. N o 325. 131. p.
84. MRT. 4. 201.
85. BOGNÁR I. E.: 1943, 71. A név eredetét nem ismerjük. Utalhat korabeli személyre, de utalhat Szent
Kristófra is, akinek ábrázolása gyakran megjelenik a templomok homlokzatán. Lehetséges, hogy a
ferences templomon volt egy ilyen kép és innen nyerte az utca a nevét.
86. Az egykori Kristóf utcát a következő mai utcák alkotják: Korvin, Kuruc, Zalka, Kardos, Szelestei és
Mikes Kelemen utca.
87. A belvárosi ún. inscriptionális telkek esetében van pontos adatunk arról, hogy hol és melyik külvárosi
telek volt a tartozékuk. Minden bizonnyal a többi telekhez is tartozott külvárosi majorság a 17. században,
de a 18. századra ezek jórészt különváltak.
41