Tanulmányok Pápa város történetéből

kisparasztok kártalanítása mellett végrehajtott tagosításokkal a Báróczhegyen, a pálházai és az
igali dűlőben 4 táblában mintegy 418 kat. hold nagyságúra nőtt a tsz területe, amelynek több
mint 3/4-e szántó, alig 100 kat. holdnyi legelő, illetve elenyésző részben rét volt. 167
A tsz helyzetét jól jellemzik a tények: a tagosítás évében, november 22-én azt tette szóvá a
FÉKOSZ és az UFOSZ egyesítéséből létrehozott DEFOSZ-t a közös gazdaságban hiányoló
városi párttitkár, hogy „a krumpli még most is földben van”, a következő aratáskor pedig,
hogy 1949/50 fordulóján 40 kat. hold vetetlenül maradt. 168 Nem véletlen tehát, hogy a villanyt
Báróczhegyre bevezető város esztendőre rá annak használatát, a tsz villanyszámláját is fizetni
kényszerült; az erre külön megszervezett alkalmazottai pedig „segítségére siettek a
termelőszövetkezeti csoportnak.” 169 Ilyenre és az üzemi dolgozók „sietős” segítségére azért
volt elsősorban szükség, mert a nagy területnek, amelynek egyes táblái a központtól mintegy
3-8 km-re voltak, még jó két év után is csupán 18 állandó tag és néhány családtag-segítő volt a
megművelője, azaz csak lett volna, mert főleg az utóbbiakat nemigen lehetett bevonni a közös
munkába. Igavonó állatjuk pedig mindössze 5 pár ló és 1 pár ökör volt. 170 Minthogy gépi
erővel nem rendelkeztek, kizárólag a mezőlaki gépállomásnak voltak kiszolgáltatva, amely
mint jelezték, szerződés ellenére is szántatlanul hagyott egyes területeket. De már csépléskor
is megesett, hogy olyan géppel dolgozott, amely üzem közben elromlott, és a cséplő-csapat
tagjai otthagyták. 171 A szövetkezetről szóló beszámoló, amely felsorolta a további szegényes
állatállományt is (13 tehén, 23 növendék, 20 koca és 97 malac), összegzésül azt a megállapítást
tette, hogy „nemcsak a számbeli hiány, hanem a hozzá nem értés is akadálya volt
annak, hogy nem tudtak megbirkózni időben, mennyiségben és minőségben a munkákkal.”
A következtetés, miszerint a szövetkezet le kívánt mondani a kálváriai további 183. kat.
holdas tábláról, ugyancsak logikusnak tűnt. Szerencsére mindez sikerült is, és egy következő
beszámoló már csak 253 kat. hold tsz-területről, viszont a korábbinál valamivel nagyobb
állatállományról (igaz, egyszersmind a kapott ezer naposcsibe elpusztulásáról is) és arról is
tudósít, hogy a „bomlasztó elemek kiküszöbölése folytán a kollektív szellem a tagok között
megjavult”. 172
Ezért is csak a múltra szeretnék vonatkoztatni azt az állítást, „hogy a tszcs a kollektív
gazdálkodásnak csak rossz példája volt”, s a „tszcs-ben az elmúlt években uralkodó helyzet
visszariasztotta parasztságunk egy részét a szövetkezetbe való tömörüléstől” - olvasható egy
másik jelentésben. 173 Nem véletlen tehát, ha már 1950-től úgy tervezték megalakítani a
következő szövetkezetet, hogy a tagként kiszemelt helyi paraszt-embereket egy távolabbi
„mintatsz-be” kívánták elutaztatni. 174 Úgy tűnik azonban, hogy a termény- és tejbeadás
elégtelen teljesítése miatt 1951 októberéig 515 egyéni parasztra kivetett és közadók módjára
behajtandó „kártérítések”, az adóhátralék miatt foganatosított több mint ezer zálogolás,
valamint az újabb (1951. szeptemberi) tagosítások mintatsz-látogatás nélkül is elégséges
ösztönzést adtak a szövetkezésre. 175 Nemcsak a bárócz-hegyi tszcs tagsága gyarapodott így
36-ra, és a terület nőtt 300 kat. holdra, de Igalöreghegyen is alakult kisparasztokból egy I.
típusú tsz (Petőfi), 10 taggal és 75. kat holddal, azzal a kimondott céllal, hogy hamarosan III.
típusúvá lép elő. 176
Nem teljesen így és nem is ilyen sikertelenül zajlottak azok a változások, amelyek a város
hagyományosan jelentős kisipari és vele több ponton is összenőtt kereskedelmi ágazatának
szövetkezetesítésével végbementek. Igaz, ennek felső rétegét közvetlenül sújtották vagy
legalábbis fenyegették az 1949-ben folytatódó államosítások. Viszont az is tény, hogy az ide
tartozóknak volt valamiféle országos érdekképviselete (KIOSZ, KISOSZ), még ha - mint
egyik jelentésből kitűnik - unszolásra léptek is annak pápai szervezetébe. Ugyanakkor
1948/49 fordulóján úgy akarták egyes helyi vezetők felszámolni a hagyományos helyi
294