08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

kisparasztok kártalanítása mellett végrehajtott tagosításokkal a Báróczhegyen, a pálházai és az<br />

igali dűlőben 4 táblában mintegy 418 kat. hold nagyságúra nőtt a tsz területe, amelynek több<br />

mint 3/4-e szántó, alig 100 kat. holdnyi legelő, illetve elenyésző részben rét volt. 167<br />

A tsz helyzetét jól jellemzik a tények: a tagosítás évében, november 22-én azt tette szóvá a<br />

FÉKOSZ és az UFOSZ egyesítéséből létrehozott DEFOSZ-t a közös gazdaságban hiányoló<br />

városi párttitkár, hogy „a krumpli még most is földben van”, a következő aratáskor pedig,<br />

hogy 1949/50 fordulóján 40 kat. hold vetetlenül maradt. 168 Nem véletlen tehát, hogy a villanyt<br />

Báróczhegyre bevezető város esztendőre rá annak használatát, a tsz villanyszámláját is fizetni<br />

kényszerült; az erre külön megszervezett alkalmazottai pedig „segítségére siettek a<br />

termelőszövetkezeti csoportnak.” 169 Ilyenre és az üzemi dolgozók „sietős” segítségére azért<br />

volt elsősorban szükség, mert a nagy területnek, amelynek egyes táblái a központtól mintegy<br />

3-8 km-re voltak, még jó két év után is csupán 18 állandó tag és néhány családtag-segítő volt a<br />

megművelője, azaz csak lett volna, mert főleg az utóbbiakat nemigen lehetett bevonni a közös<br />

munkába. Igavonó állatjuk pedig mindössze 5 pár ló és 1 pár ökör volt. 170 Minthogy gépi<br />

erővel nem rendelkeztek, kizárólag a mezőlaki gépállomásnak voltak kiszolgáltatva, amely<br />

mint jelezték, szerződés ellenére is szántatlanul hagyott egyes területeket. De már csépléskor<br />

is megesett, hogy olyan géppel dolgozott, amely üzem közben elromlott, és a cséplő-csapat<br />

tagjai otthagyták. 171 A szövetkezetről szóló beszámoló, amely felsorolta a további szegényes<br />

állatállományt is (13 tehén, 23 növendék, 20 koca és 97 malac), összegzésül azt a megállapítást<br />

tette, hogy „nemcsak a számbeli hiány, hanem a hozzá nem értés is akadálya volt<br />

annak, hogy nem tudtak megbirkózni időben, mennyiségben és minőségben a munkákkal.”<br />

A következtetés, miszerint a szövetkezet le kívánt mondani a kálváriai további 183. kat.<br />

holdas tábláról, ugyancsak logikusnak tűnt. Szerencsére mindez sikerült is, és egy következő<br />

beszámoló már csak 253 kat. hold tsz-területről, viszont a korábbinál valamivel nagyobb<br />

állatállományról (igaz, egyszersmind a kapott ezer naposcsibe elpusztulásáról is) és arról is<br />

tudósít, hogy a „bomlasztó elemek kiküszöbölése folytán a kollektív szellem a tagok között<br />

megjavult”. 172<br />

Ezért is csak a múltra szeretnék vonatkoztatni azt az állítást, „hogy a tszcs a kollektív<br />

gazdálkodásnak csak rossz példája volt”, s a „tszcs-ben az elmúlt években uralkodó helyzet<br />

visszariasztotta parasztságunk egy részét a szövetkezetbe való tömörüléstől” - olvasható egy<br />

másik jelentésben. 173 Nem véletlen tehát, ha már 1950-től úgy tervezték megalakítani a<br />

következő szövetkezetet, hogy a tagként kiszemelt helyi paraszt-embereket egy távolabbi<br />

„mintatsz-be” kívánták elutaztatni. 174 Úgy tűnik azonban, hogy a termény- és tejbeadás<br />

elégtelen teljesítése miatt 1951 októberéig 515 egyéni parasztra kivetett és közadók módjára<br />

behajtandó „kártérítések”, az adóhátralék miatt foganatosított több mint ezer zálogolás,<br />

valamint az újabb (1951. szeptemberi) tagosítások mintatsz-látogatás nélkül is elégséges<br />

ösztönzést adtak a szövetkezésre. 175 Nemcsak a bárócz-hegyi tszcs tagsága gyarapodott így<br />

36-ra, és a terület nőtt 300 kat. holdra, de Igalöreghegyen is alakult kisparasztokból egy I.<br />

típusú tsz (Petőfi), 10 taggal és 75. kat holddal, azzal a kimondott céllal, hogy hamarosan III.<br />

típusúvá lép elő. 176<br />

Nem teljesen így és nem is ilyen sikertelenül zajlottak azok a változások, amelyek a város<br />

hagyományosan jelentős kisipari és vele több ponton is összenőtt kereskedelmi ágazatának<br />

szövetkezetesítésével végbementek. Igaz, ennek felső rétegét közvetlenül sújtották vagy<br />

legalábbis fenyegették az 1949-ben folytatódó államosítások. Viszont az is tény, hogy az ide<br />

tartozóknak volt valamiféle országos érdekképviselete (KIOSZ, KISOSZ), még ha - mint<br />

egyik jelentésből kitűnik - unszolásra léptek is annak pápai szervezetébe. Ugyanakkor<br />

1948/49 fordulóján úgy akarták egyes helyi vezetők felszámolni a hagyományos helyi<br />

294

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!