You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
miatt, minden mentő kísérlet ellenére - gettóra ítéltetett; de azt meg nem várván, feleségével<br />
együtt 1944 májusában öngyilkos lett. A gettók felállításának ebben a szégyenteljes időszakában<br />
Baky László belügyminisztériumi államtitkár élet és halál ura volt. A református<br />
zsinat püspökéről, Ravasz Lászlóról azt mondta, hogy ha még egyszer zsidó embert próbál<br />
menteni, azonnal lecsukatja. Mindezek ellenére Győry Elemér pápai püspök-lelkész s Ólé<br />
Sándor lelkész, főiskolai gondnok felutazott Budapestre Bakyhoz kihallgatásra. „Reggel 9<br />
órakor ott voltunk a belügyminisztériumban. Győry püspök úr felküldi névjegyét Baky<br />
államtitkárhoz, ráírva a névjegyre, hogy velem, a pápai lelkésszel s főiskolai gondnokkal kér<br />
kihallgatást dr. Kőrös Endre nyugalmazott nőnevelőintézeti igazgatónk ügyében. Baky László<br />
visszaüzen, hogy a püspököt egészen kivételesen fogadja, de engem nem fogad. - Ez<br />
meglepett, mert erre nem gondoltam. Valamikor II. József a császár, a király fogadta a<br />
pápaiakat. De még Mária Terézia is fogadta őket. - Nem gondoltam arra, hogy az államtitkár<br />
nem fogad engem. Pedig gondolhattam volna. Heródes sem fogadta Keresztelő Jánost, csak<br />
egyszerűen lefejeztette.” Győry Elemért is hűvösen fogadta Baky, s mikor megértette miről is<br />
van szó, valósággal kitört, kijelentve, hogy a gettótörvényből semmit nem enged, mert zsidó<br />
az, aki zsidó, tehát Kőrös Endrének be kell mennie a gettóba.” 116 S Kőrösék a halált választották.<br />
Előttük s minden pápai s magyarországi zsidó honfitársunk, minden zsidó mártír előtt<br />
mélyen és tiszta emlékezéssel meghajolunk. Ólé Sándor a gettóba is bejárt, mindvégig példát<br />
mutatott emberségből. Ólé Sándor akarata ellenére 1954. február 13-án megszűnt pápai<br />
lelkész lenni, kényszernyugdíjazták. Még egy fél évig ugyan helyetteslelkész lehetett, de utána<br />
még a várost is el kellett hagynia. Így ír erről: „1954. augusztus 9-én délelőtt egy kéttagú<br />
bizottság szállt ki hozzánk Pápára a konventi elnökségi tanácstól azzal a megbízatással, illetve<br />
meghagyással, hogy engem azonnal fosszon meg Pápán viselt helyetteslelkészi állásomtól, és<br />
távolítson el Pápa városából. Ez utóbbi úgy értendő, hogy kényszerítsen engem Babarc-Bolyra<br />
történt helyetteslelkészi kineveztetésem elfogadására és állásom azonnali elfoglalására.” 117 A<br />
kényszerlakhelyre kitelepített Ólé Sándor új lelkészi helyén is emberül helytállt. De hogy<br />
lelkében mi dúlt, azt leírja önéletírása egy másik helyén: „Engem pedig kirúgtak. Jól van.<br />
Nem magam vagyok ilyen kirúgott, vagyunk elegen, bizonyságtevők. Régen is voltak, ma is<br />
vannak. Csak az a különbség, hogy a régiek felett Lipóték és Mária Teréziáék, Kolonicsék és<br />
Eszterházyék(!) és egyéb jezsuiták ítélkeztek, mi felettünk pedig a saját egyházunk<br />
fejedelmei.” 118 A két esemény történelmi példa és lecke. Vajon a mai egyház a negyven évig<br />
ásott gödörből fel tud-e tápászkodni?<br />
Visszatérve a lelkipásztorokra, meg kell még említenünk, hogy a püspöki székhely 1928-ban<br />
Pápára kerülésével új jogviszony alakult ki a püspök-lelkész s a gyülekezeti lelkész között.<br />
Ebből viták is keletkeztek, s volt olyan mozzanata is a tárgyalásoknak, hogy az első lelkész a<br />
püspök, a második a gyülekezeti. Végül is a bölcs belátás rendezte el a dolgokat, miszerint a<br />
gyülekezeti lelkész az egyház ügyeinek első intézője, a püspök pedig a dísz, az ékesség a<br />
gyülekezet épülését szolgálva. Dr. Antal Géza 1934-ig, Medgyasszay Vince 1943-ig, Győry<br />
Elemér pedig 1961-ig volt püspök-lelkész Pápán. 1962-től megszűnt Pápán a püspöki<br />
székhely. Békefi Benő püspöksége idején (1962-1964) Veszprémbe került a székhely, s az<br />
Antal Géza által 1928-ban, az egyházi iskolatelken (Jókai u.) épített püspöki palotát - az állam<br />
által kényszerítve - eladta az egyházkerület a városnak, ahol ma általános iskola működik.<br />
A tanítók közül Jilek Ferenc 41 évi kiváló működéséről már megemlékeztünk. Cserkúty<br />
Sándort is megemlítettük, akit 1904-től Szalisznyó Sándor követett, majd korai halála után,<br />
1910-ben Gergely Ferenc. Ő ötévi működés után az állami tanítóképzőintézet gyakorló<br />
iskolájának élére került. A korábban már említett Csaby Karola, özv. Széky Aladárné 1903-tól<br />
ismét visszakerült a tanítói szolgálatba, s 1928-ig emlékezetes munkát végzett. 1918-1926-ig<br />
Tóth Sándor is tanítóskodott Pápán, aki ezután a Somogy megyei Szennán folytatta. 1912-ben<br />
416
Change language