Tanulmányok Pápa város történetéből

meglehet, hogy ezidőben Pápa csupán egy volt a hatalmas debreceni kollégium partikulái
közül. 318
Szenci Szíjjártó Lukács nagymegyeri lelkész 1611-ben úgy tájékoztatta Szenci Molnár
Albertet, hogy „Pápán nincs semmi viszálykodás a religio dolgában, viget [erősödik]
orthodoxia”, 319 valóban nemigen kavarhatta fel a város lelki egységét. S ez volt a helyzet még
további negyedszázadon keresztül; még akkor is, amikor a nagyurak legnagyobb része áttért a
katolikus vallásra - ha tetszik: visszatért ősei hitéhez -, és kivált a Dunántúlon már mutatóba is
alig akadt protestáns arisztokrata. Ráadásul Esterházy Miklós nádor személyében az
ellenreformáció legelkötelezettebb híve lett Pápa földesura. 320 A viharfelhők mégis Csáky
László zálogos földesuraságával az 1630-as években kezdtek gyülekezni a református egyház
itteni egyeduralma felett. 321
Bár Kanizsai Pálfi még 1631-ben is úgy találta, hogy a pápai eklézsia „pázsitként” virágzik,
de már jelezte Belényesre (Bihar megye) távozott elődjének, Pathaynak, hogy Csáky egy
jezsuitát tart maga mellett a várban, de eddig még senkit sem sikerült áttéríteni. 322 Nyilván
álmában sem gondolta volna, hogy két esztendő múlva - miután Batthyány Ádám kiűzette
birtokairól a protestáns lelkészeket, köztük Németújvárról Kanizsai Pálfit - félvén a várható
kellemetlenségektől, maguk a pápai reformátusok tanácsolják majd el az időleges Pápára
költözéstől. 323 Csáky fő törekvése az volt, hogy a pálosokat behozza Pápára, amit 1638-ban
sikerre is vitt: június 21-én három pálos költözött be a főkapitány-földesúr által e célból 1000
aranyért vásárolt emeletes házba. Még ez év novemberében elkészült a rendház melletti
szerény kápolna, s benne hamarosan megtörtént az első keresztelés és esketés. Mivel a
következő évben már tizenhárom csecsemőt kereszteltek, s a keresztelések, esketések és
temetések száma 324 évről évre növekedett, a katolikusok száma - legalábbis a szűkebb
környéken - jóval magasabb lehetett a Csáky által feltételezettnél. 325
Mint látható, a pálosok töltötték be a katolikus szempontból nézve üresedésben levő plébános
feladatkörét a jelek szerint azután is, hogy 1649-től fogva ismét volt katolikus plébánosa a
városnak. (Nem egészen világos, hogy ez itt lakott-e vagy csak a címet viselte.) A pálosok
iskolát is nyitottak, amely az előkészítő osztályok mellett rendelkezhetett néhány gimnáziumi
osztállyal is. Tanulóit 1647-től említik, 326 1660-ban már nem kevesebben, mint százan
voltak. 327 Az itteni „fehér barátoknak” volt miből áldozni erre: számos pusztájuk volt - igaz,
többnyire a hódoltságban. 328
Egy 1660. március 17-én készült összeírás szerint a Pápa belterületén élő háztartásfők közt
lényegében minden társadalmi rétegben a katolikusok voltak erős többségben (az arány
hozzávetőleg 65:35) 329 Ez megkérdőjelezi azt az eddig uralkodó vélekedést, miszerint a
katolicizmus itteni előretörését Esterházy Pál majd Ferenc földesúr-főkapitányok kitartó és
kirívóan erőszakos ellenreformációs lépései eredményezték 1660-at követően. 330 Az offenzíva
ugyanis 1659-ben kezdődött a plébániatemplom körüli temető kisajátítására tett földesúri
kísérlettel, amely legott meg is bukott a katonaság - mellesleg Esterházy János győri vicegenerális
által is támogatott - ellenállásán. A következő év elején Esterházy német katonaságot,
valamint hozzá hű hajdúkat vezényelt át Devecserből, s hozzáfogott az erőszakos
térítéshez, amelynek eszközei között ott találjuk a katonai terrort, a bebörtönzést, a református
egyházi élet akadályozását, a fenyegetést és a lelki nyomást. Ez követően - a katolicizmus
súlyának megnövekedésére hivatkozva - elvette a reformátusoktól a plébániatemplomot, a
körötte fekvő temetőt, az ispotályt, a prédikátorok megélhetését biztosító jövedelemforrásokat
(pl. malmokat). (Ki akarták űzni őket a kollégiumból is, 331 ez a kísérlet azonban - miként a
paplakok megszerzésére indított támadások is 332 - meghiúsultak a diákság, a református
lakosság elszánt ellenállásán, amely némi támogatást kapott a nemesi vármegyétől.) 1660-ban
103