Tanulmányok Pápa város történetéből

elkerülte. Némi kép mégis alkotható abból, hogy az 1856. december 6-i tanácsülésben tartott
tisztújítás alkalmával formájában a három évvel korábbi szervezetet újították meg. A
városbíró ezúttal Mikovinyi Ignác lett, az addigi helyettes polgármester. Községi tanácsossá
tették Villax Antalt, a korábbi városbírót - 1856-ban megint gyakran polgármesternek írja a
jegyzőkönyv -, Barinyai Vincét, 26 Körmendy Dánielt, Pakrócz Ferencet, Röszler Józsefet és
Velsz Károlyt. A jegyzők személyéről különös módon nem szól a szolgabírói rendelet; a
jegyzőkönyvek szerint azonban Könnye Ferenc főjegyző és Osváld Dániel (al)jegyző a
helyükön maradtak. Árvaatyák Woita József és Fördős György lettek, a pénztárnok, a városi
biztos és a tókerti felügyelő - egyszersmind a szegények atyja - ugyanaz a személy maradt,
mint 1853-ban. A 19 bizottmányi tag névsorában viszont jelentős a változás, feltűnnek olyan
személyek, Kerkapoly, Martonfalvay, Tarczy és mások, akik az elmúlt években nem vagy alig
vállaltak közszereplést.
A kinevezésekkel egyidejűleg a tanácsosok teendőit is megállapították. A rendelkezés
lényege, hogy mind a hat tanácsosnak körvonalazták a hatáskörét, megnevezték az illetékességébe
tartozó ügyeket. Villax feladata lett például a vásár- és piacügyek, a panaszok és a
kihágási ügyek elintézése, a mértékek ellenőrzése, a marhalevelek kiállítása, Velsz Károlyé a
városszépítés és a köztisztaság ügyei stb. 27
Városunk hivatalszervezetének abszolutizmuskori történetében az 1857. évi tisztújítás a
következő lényeges mozzanat. A birodalom belügyi kormányzata újabb reformáló kísérletének
eredményeképpen jelentősen átszervezték a tisztviselői kart. A szolgabírói hivatal előbb az
álláshelyekre folyamadók pályázatának véleményezését kérte a polgármestertől és „a község
tanácsától”, majd a tisztikar és a városi szolgák kinevezése következett. 28 A tisztviselői
helyekre nem sok jelentkező akadt, de a két írnoki állásért heten is folyamodtak. A város
ajánlatait a megyehatóság többnyire változtatás nélkül elfogadta. A város élén Mikovinyi
Ignác maradt. 29 1857. szeptember 5-én került sor a városi tisztikar és a szolgák felesketésére,
miután a szolgabírói hivatal rendeletét felolvasták. Könnye Ferencet és Osváld Dánielt
tanácsossá (tanácsnokká), Nagy Boldizsárt városi titkárrá, Heckenast Józsefet pénztárnokká
nevezték ki, a biztos maradt Rikotty Károly. Letette az esküt a két írnok, az öt fertálymester és
a hat hajdú is. Úgy látszik, hogy megnövelték a polgármester hatalmát, és lényegesen kiszélesedett
a főjegyzőféle „városi titkár” és a biztos hatásköre. 30 A korábbi képviselői kar
esetleges tevékenységéről a szűkszavú jegyzőkönyvek semmit sem árulnak el.
Igazgatástörténetileg fontos és a város történetében is érdekes téma lehetne az egyes
tisztségek, hivatalok változásainak, a hatáskörök alakulásának végigkísérése, ám a forrásanyag
töredékes volta csak erősen korlátozott megfigyeléseket enged meg.
Az 1849 késő őszén hatalmi szóval aljegyzővé tett Gyalókai Ferenc - részben betegségére
hivatkozva - 1851. június 28-án hivataláról leköszönt. Lemondásának végső oka azonban az
volt, hogy a város bíráskodási hatáskörének megszüntetésével egész munkaköre megszűnt. 31
Az abszolutista kormányzat ugyanis a közigazgatásnak és a bíráskodásnak egyébként a polgári
fejlődés irányába mutató elválasztásával járási szinten is megpróbálkozott. 1850 és 1854
között így járási illetékességgel a császári-királyi szolgabírói hivatalokon kívül járásbíróságokat
is működtettek (azután mint cs.-kir. vegyes szolgabíróságot összevonták őket). Az
aljegyzői állás újjászervezésére mégis sor került, a közigazgatási főbíró 1852. november 12-én
Osváld Dániel ügyvédet a városi aljegyzői teendők ellátásával megbízta. A munka tartalma
azonban más volt, mint előzőleg. Ahogyan az indokolásból kiviláglik, az új közigazgatási év
elején a sokféle adó-, közmunka- és egyéb összeírások teendői annyira megszaporodtak, hogy
az egyetlenegy városi jegyző alig győzte erővel. 32
221