Tanulmányok Pápa város történetéből

A Fő téri vásárokon, heti piacokon két sátorsoron, egymástól elkülönülve árulták a lábbeliket
a pápai és vidéki csizmadiák, cipészek. Portékáik iránt még nyáron is nagy volt a kereslet.
Forgalmuk a tél előtti utolsó országos vásáron, a szeptember eleji kisasszonyi vásáron érte el a
csúcspontját.
A kötelesek, szíjjártók mellett a késesek kínálták munkáikat. A múlt század második felének
leghíresebb pápai késesmestere Tanczer András volt, aki a kor szokása szerint külföldet
megjárva tanulta ki mesterségét. Szakmai sikereiről oklevelek sora tanúskodik. 89 1881-ben a
Pápai Lapok is hírül adta, hogy ezüstérmet nyert a drezdai ipari kiállításon. Műhelyében maga
kovácsolta acélból még a borotvákat és ollókat is pályája kezdetén, az 1860-as években.
Ragyogó gyöngyház és elefántcsontnyelű zsebkéseket és evőeszközöket készített három-négy
segédjével együtt. Fia, aki Timár József néven századunk népszerű írója lett, így emlékezett
apja munkájára: „Minden kézzel készült, a pengétől a nyélig és a nyélbe rakott ezüstös
csillagokig. Később a gyárak fokozott termelése lassan-lassan visszaszorította ezt az ipart az
egyszerű kereskedés terére. A nyolcvanas években már csak konyhakéseket és disznóölő
késeket, meg egészen egyszerű, de erős paraszti bicskákat, végül iparunk már csupán az
egyszerű javításokra és köszörülésre, meg politírozásra szorítkozott. A gyárakkal nem lehetett
versenyezni s apám már csak kereskedett és az árut solingeni és bécsi gyárakból rendelte, mert
nem bírta olyan olcsón előállítani, mint a gyár.” 90 Tanczer András élesítette és polírozta rendszeresen
a pápai Esterházy grófok konyhakéseit és evőeszközeit is. 91
Pápa Fő tere (ahol a török háborúk idején gyakoriak voltak a vásárfelverések, ahol a „piarczi
deresben” megcsapatta a városbíró a köz ellen vétőket, ahol a grófi család nevezetes
eseményeikor ((esküvő, születés)) népünnepélyt tartottak ökörsütéssel, ahol az egyik Esterházy
gróf széttörte a piacon áruló fazekasok edényeit, hogy busásan megfizethesse őket, ha
panaszkodtak a silány forgalomra, inasgyerekek szöktek ki bámulni a vásári, piaci forgatagot
ebédidőben, inkább éhen maradva, de el nem mulasztva a különleges élményt) alig változott a
hosszú évszázadok alatt. A forgalom irányát ugyan lekövezték rajta, az országos vásárok
idején mégis portengerré változott a város központja. Az árusok között levő „vandálok” pedig
mérhetetlen szemetet hagytak maguk után, sőt a Nagytemplom közvetlen környezetét
csúfították az árumaradványokkal. Ezért az 1930-as évek végére a pápaiakban megfogalmazódott
a Fő tér rendezésének igénye. A Pápa és Vidéke című hetilap hasábjain hosszú vita
folyt a rendezés legfontosabb szempontjairól. A vitázók egyetértettek abban, hogy vissza kell
állítani a tér barokk hangulatát, meg kell szabadítani a portengertől és meg kell véglegesen
oldani a piac kérdését is. „A város kereskedelmének érdeke, hogy az üzleti élet forgalma
méltó helyen tovább fejlődhessék és gyarapodhassék” - fogalmazta meg Molnár István. 92
A II. világháború után egyre kevesebben rakodtak ki a vásári és hetipiaci napokon a Fő téren,
mígnem az 1960-as évek elején a pápai piac átkerült a mai helyére, a Tókert elejére. Ezzel egy
helyre vonták össze a városban korábban más-más helyütt működő különböző piacokat. A Fő
tér rendezésének igényével egyidőben felmerült a piacok szétszórtsága megszüntetésének
gondolata is. Azt tartották, hogy a „piac szétszórtsága a közérdek hátrányára van. Egyeseknek
lehet előnyére és szolgálhatja üzleti érdekeit, de a város és a vidék polgárságának ezernyi kára
származik belőle. A kirakodóvásár és a gabonapiac a Fő teret, a kosarasok a Széchenyi-teret, a
szénapiac a Vásár utca végét, a zöldséges-, a tej-, a baromfi piac a Szent-Benedek-teret, a
fapiac a Batthyány-utca végét, az edényesek az Anna-teret és az ószeresek a Bástya utcát nem
fejlesztették, sőt ellenkezőleg... A szétszórtság csak hátrányt és a komoly fejlődés lehetőségeinek
megakasztását jelentette. Melyik városban találhatunk hasonló helyzetet?” - fakadt ki
a cikkíró a Pápa és Vidéke című hetilapban. 93
360