Tanulmányok Pápa város történetéből

iparosköröket, hogy azt először központilag írják elő (egyébként úgy is lett), helyben pedig, ha
kilépnek az MDP-tagok azokból, úgyis felbomlanak. 177
Korábban már szerveződött két szövetkezet is: egyiket 7 famunkás, a másikat - mivel
nyomdával dolgoztak - valószínű nyomdászok hozták létre. 178 Ezek számát - mint az egy 1948
végi kisiparos nagygyűlésen is kifejezésre jutott - továbbiakkal szerették volna gyarapítani. 179
Minthogy azonban a tulajdonosok, a mesterek kevésbé, a segédek viszont inkább rávehetők
voltak a szövetkezetbe lépésre (pl. a cipészeknél), kezdetben ezért ez utóbbiakra irányult a
szervezés. Már csak azért is, mert mindenképpen szerették volna megelőzni a helyi vezetők,
hogy (mint pl. a pékeknél) egy-egy tulajdonos vagy mester próbáljon hasznot húzni a
szövetkezésből. 180 Kitűnt azonban, hogy a segédet nemigen lehetett szembefordítani
mesterével, s hogy az előbbi megoldás a termelőeszközök kívülmaradásával járt volna együtt,
ezért a továbbiakban az önállók beléptetésére törekedtek.
A pékek egy részének „munkaközösséggé” szerveződésével egyidőben, 1949 elején a
famunkások szövetkezete is átalakult asztaloskisipari termelőszövetkezetté, a női szabók
pedig azzal a feltétellel létesítettek szövetkezetet, hogy abban konfekciót nem készítenek,
mert abból nem tudnak megélni. 181 Alakult egy papírzacskó-készítő szövetkezet is. Így 1949.
január 25-én az MDP városi titkára már 7 szövetkezetről adott számot, azzal a tervvel
tarsolyában, hogy azokban egy pártszervezetet hoz majd létre. 182 Egyik optimista polgármesteri
jelentésben, mely úgy ítélte meg, hogy „a pápai kisiparosság a legjobb úton halad a
szövetkezetek felé”, szó esett még a hentesek, másutt pedig a villanyszerelők ilyen irányú
szerveződéséről is. 183 Ám azok, mint a sütőiparosok egy része is, csak később tagozódtak be
vagy a szövetkezetekbe, vagy az államosított szektorba.
Ez utóbbi lett a sorsa pl. a kisüzleteknek a Kiskereskedelmi Vállalat megalakításával, sőt
1951-ig a vendéglátásnak is, melynek folytán a nagy haszonnal dolgozó magánkiskereskedők
fokozatosan a rendőrök által alig ellenőrzött piactérre szorultak ki. 184 Így a vendéglők s főleg a
kocsmák, amelyek szinte egymás után nyílottak 1948 végéig, 1949-től megritkultak. Volt, aki
maga ajánlotta föl (pl. a „Fehér Ló” tulajdonosa), elsőként azonban a részben a városi MDPbizottság
által használt Esterházy-féle „Griff-szálló” és a Központi Szálloda és Étterem került
államosítás alá. Az utóbbit aztán áru- és munkaerőhiányra hivatkozva hamarosan be is zárták,
s így volt olyan időszak, amikor a város egyáltalán nem rendelkezett vendégfogadásra
alkalmas szállóval. 185 1951 elejéről olyan, pártülésen elhangzott bizalmas közlésről is olvasni
lehet, amely szerint „a lépések megtörténtek, hogy az adóhátralékos sütőiparosokat
államosítják”. 186 Ez hamarosan be is következett és létrejött a Sütőipari Vállalat, amely egy
évig városi, majd 1953-ig megyei vállalatként működött. 187
Mindezzel együtt Pápán még 1951-ben is hét kisipari szövetkezetet és 170 szövetkezeti tagot
jegyeztek. 188 Bár ezt követően voltak még profil szerinti összevonások, mégis a továbbiakban
is hét maradt a kisipari termelőszövetkezetek (KTSZ-ek) száma Pápán: Épületkarbantartó,
Asztalos, Fodrász, Cipész, Ruházati, Fényképész és Háziipari KTSZ. Ezek együttesen 1953-ra
már több száz taggal, tehát jóval többel rendelkeztek, mint amennyi a kívülmaradottak száma
volt 189 . Nem szólva azonban arról, hogy közülük némelyek elsősorban egyáltalán nem a helyi
lakosság igényeit elégítették ki (pl. Épületkarbantartó KTSZ), olyan problémák is jelentkeztek
egyesekben, mint a rendkívüli alacsony bérezés (Ruházati KTSZ). Előfordult, mint pl. a
hetvenes létszámú Asztalos KTSZ-nél, hogy a szakmunkát végzőket irányítók és beosztottjaik
száma messze meghaladta a 10 %-ot. A 14 tagú MDP-alapszervezetet kivéve, a mozgalmi
szervezeteket és oktatást teljesen mellőző Asztalos KTSZ-ről, bár több mint 20 %-kal
túlteljesítette 1952. évi termelési tervét, mégis azt jelentették, hogy „általában a hangulat
nagyon rossz az üzemben”. 190 Az előbbiek mellett bizonyára annak is része volt ebben, hogy e
295