Tanulmányok Pápa város történetéből

Az 1871. évi községi törvény - miként láttuk - nem részletezte a rendezett tanácsú városok
belső szervezeti rendjét, tisztikarának státusát, az önkormányzat és a közigazgatás viszonyát.
Az 1886. évi 22. tc. is megtartotta a „községek” három típusát, a rendezett tanácsú várost, a
nagyközségeket és a kisközséget. Második paragrafusa kimondta: „A község a törvény
korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek, kormánynak és a
törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit.”
Az önkormányzat a rendezett tanácsú városokban határozottan csak a városi képviselőtestület
s bizottságai esetében vált külön a közigazgatástól, de a kisebb létszámú tanács és a
tisztviselők esetében feladatkörük összeolvadt. A törvény mindenesetre előírta a képviselőválasztások
rendjét, összetételét, létszámának, üléseinek irányelveit stb. 32. paragrafusa
rögzítette: „A község az önkormányzat jogát képviselő-testülete által gyakorolja.” A képviselőtestület
eszerint a rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb, illetve 200-nál több
nem lehet. Általában 100 lélekre juthatott egy képviselő. Előírta a virilizmus érvényesítését és
a helyi képviselői választójogot, amely szélesebb volt az országgyűlési választójognál. 36.
paragrafusa szerint községi választójoga van: „a/ minden 20 évet betöltött községi lakosnak,
ki saját vagyonából vagy jövedelméből az állami adót a községben már két év óta fizeti; aki
azonban az I. osztályú kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdai
hatalom alatt nem áll; b/ továbbá minden testület, intézet, társulat, czég s általában minden
jogi személy, ha a községben fekvő vagyonnal bír, attól adót fizet...”
A törvény 40. paragrafusa a választhatóság kritériumait sorolja fel. Eszerint a rendezett
tanácsú városokban képviselővé választható minden városi illetőségű lakos, aki a 24. életévét
betöltötte s országgyűlési képviselő-választási joggal bír, tud írni és olvasni.
A képviselőtestület ülésein a polgármester elnökölt. A testület létszámát, valamint üléseinek
időpontjait szabályrendeletben határozták meg, általában azonban a törvény intenciói szerint
tavasszal és ősszel tartották. Ám, ha a testület vagy annak 1/4-e kérte, rendkívüli közgyűlést
hívhattak egybe. Az elöljáróság összetétele: polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok,
főjegyző, jegyzők, főügyész, ügyészek, árvaszéki ülnökök, pénztárnok, számvevő, levéltárnok,
orvos, mérnök. A szűkebb, kisebb létszámú tanács elnöke a polgármester, tagjai: a
rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, a főügyész és az orvos.
Az 1886. 22. tc. alapján a város a maga részletes szervezeti Szabályrendeletét 1912. november
18-án fogadta el. Részletesen rögzítette a képviselőtestület, a bizottságok, a városi tanács, a
tisztviselők hatáskörét, jogait és kötelezettségeit. A képviselők létszámát 174-ben állapította
meg, a virilizmus elve szerint a képviselők felét választották, felét pedig a legtöbb adót fizetők
tették ki.
A városi képviselőtestület választási rendszerében 1919. után is fennmaradt a virilizmus
rendszere. A legtöbb adót fizetők listáját évente elkészítették és közszemlére kifüggesztették.
1920-ban ezt a sorrendet találjuk.:
Gr. Esterházy Móric (E. Tamás gróf gyámja)
Pápai Takarékpénztár
Vittmann Mihály
Horváth István
Pápa Város és Vidéke Takarékpénztár.
Az 1922. évi pápai virilisták sorrendje:
Vittmann Mihály
Gróf Esterházy Tamás
Pápai Takarékpénztár
248