08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

egy gyermekmondóka sora őrzi: „Pápára pipáért, Debrecenbe dohányért”. 119 Az agyagpipagyártás<br />

dunántúli székhelye volt Pápa, ahol a 19. században három pipagyár működött. Az ún.<br />

parasztárutól a legfinomabb selmeczi pipáig a „pipák minden nemét” gyártották. Bécsbe és az<br />

Alföldre szállították, de a múlt század elején Olaszországba is exportáltak nagy mennyiségben<br />

pápai pipát. 120 A Boskowitz-féle, 1858-ban alapított gyárból változatos formájú, művészi<br />

kivitelű, szépen megformált rézkupakkal záródó pipák maradtak fenn. A múzeum őriz még<br />

pipákat kevésbé ismert pápai pipásoktól: Neumantól, Tostocktól és Breuertől is.<br />

A 19. század eleji pápai népélet több jellegzetes vonásáról tudósít Francsics Károly naplója.<br />

Szülei szobájában a két ablak között függött egy vászonra festett, aranyozott keretű Szűz<br />

Mária kép. Az üveg alatt művirágok, gyöngyök, mindenféle színű üveggombocskák és<br />

különféle csecsebecsék ékítették körös-körül. Ezeket Francsics apja, a szíjjártó mester, Szűz<br />

Mária nagy tisztelőjeként évente megújította. A kép alatti térdeplőn végezte reggeli imáit. A<br />

festmény felett kis távolságra a gerendáról lenyúló három rézláncon egy kis réz mécses lógott<br />

alá. Ebben szombatonként Szűz Mária tiszteletére egész nap olaj pislogott. Gyermekük<br />

egészségének visszanyeréséért itt imádkoztak a szülők a hároméves Francsics Károlyért. 121<br />

Bizonyára a városban másutt is alakítottak ki szobabeli imahelyeket, és Szűz Máriát is sokan<br />

tisztelhették Pápán, ha jelenleg nincs is más adatunk a kultuszra vonatkozóan. Francsics apja a<br />

fiú gyógyulása után örömében pompás magyar ruhát csináltatott: búzavirágszínű posztóból<br />

varrt dolmányt, amin kis, mogyoró nagyságú rézgombocskák „fémlettek”, magyar nadrágját<br />

fekete zsinórral cifrázták, kordován csizmájára rézsarkantyút erősítettek, kalapjára fehér tollat<br />

tűztek. A kisfiú öltözetéhez tartozott még egy kis bádogkard és huszáros tarsoly, amelyet a<br />

szíjjártó apa maga készített piros bőrből. 122 Francsics apjának viselete is magyar volt kezdetben.<br />

Ibolyaszínű dolmányt, sötétkék nadrágot, rézsarkantyús kordován csizmát, félmagas<br />

kalapot viselt. Kőszeg tájékáról származó német feleségét is magyar viseletben járatta: magyar<br />

fejkötőt, redős szoknyát, bő kétszél kék kötényt, ezüstcsatos réklit, sarkos cipőt vetetett fel<br />

vele. Ezt a viseletet váltotta fel a német öltözet divatja. 123 Amikor a magyar viselet ismét<br />

népszerű lett országszerte, Pápán már alig élt az emléke. Ifj. Martonfalvay Elek említette meg,<br />

hogy 1859-60-ban édesanyja hattyúprémes mentéjéhez kényszerűen egy bakonyszentiváni<br />

sváb asszony ezergombos mentéje szolgált mintául sok keresgélés után. A múlt század végén<br />

már alig viselték az alsóvárosi idősebb asszonyok a zöld rókatorkos bundát. Elvétve lehetett<br />

látni leeresztett hajú lányt a városban, kopogós csizmát sem hordtak. A protestáns köznépbeli<br />

asszonyok általában sötétebb, majdnem fekete „festőbeliben” jártak ekkortájt, míg a katolikus<br />

nők élénkebb színű ruhát vettek magukra. 124<br />

Francsics naplója és ifj. Martonfalvay leírása adatokat szolgáltat a múlt századi pápai népi<br />

építkezésre és lakáskultúrára vonatkozóan is. A náddal - ritkábban rozsszalmával (zsuppal) -<br />

fedett házak keskeny, szalagszerű telken épültek. A házak jobb oldalán gádor nyúlott végig,<br />

amelynek tetejét izmos tölgyfagerendák tartották „oszlopok gyanánt”. A ház közepe táján nyílt<br />

az ajtó a házba, rögvest a konyhába. 125 Innen jobbról és balról ajtó vezetett egy-egy szobába.<br />

Az első szoba vendégszoba volt, „a háziak, kivált a gyereknép oda csak ritkán kerültek.<br />

Legfelebb ha vasárnap, amikor szokás volt a sárga violával, bazsalikummal, rozmaringgal<br />

elbástyázott ugyis apró ablakon kinézegetni, no meg természetesen ha arra érdemes látogató<br />

jött.”<br />

Az első szoba díszei voltak a párnákkal magasra felvetett ágyak. Sarokpad állt még itt,<br />

„gyakran időbarnította érdekes ereklye, faragott vagy tulipántos... előtte nehéz asztal, a padhoz<br />

hasonló székek, tulipántos láda, óriási zöldkályha... A falakon szentképek vagy népszerű<br />

politikusok, genrek. Az ajtósarkán hímes kendő, egy szegen a kalendárium, a mestergerendán<br />

366

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!