You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ahhoz, hogy Pápa helyét a magyar városhálózatban meghatározhassuk, mind Pápa, mind a<br />
többi magyar város és mezőváros esetében jóval több adatra volna szükség, mint amennyi<br />
rendelkezésünkre áll. Így nem ismerjük a népesség számát sem. Igaz, Pápa esetében annyiban<br />
vagyunk kedvezőbb helyzetben más országrészekhez képest, hogy fennmaradt Veszprém<br />
megye 1488. évi adólajstroma, és ebből, ha más nem is, a porták, magyarul kapuk száma<br />
megismerhető. A királyi adó alapja ugyanis a kapu volt. Ez - bár a korábbi szakirodalom azt<br />
vallotta - nem volt azonos a jobbágy földesúri adóegységével, a telekkel, amelyhez külsőségek<br />
csatlakoztak, azok felosztása esetén akár negyedtelkes is lehetett a jobbágy. Amennyiben<br />
külön kapuja volt a jobbágy háztelkének, fizetnie kellett a királyi adót, függetlenül attól, hogy<br />
egésztelken vagy töredéktelken gazdálkodott. Persze az adófizető már akkor is igyekezett<br />
kijátszani az adószedő hatóságot, tehát módja volt pl. összeköltözni vagy közös kaput<br />
használni, és akkor már csak egy kapu után kellett fizetni, függetlenül attól, mennyien laktak a<br />
háztelken. 199<br />
Pápának volt 1488-ban messze a legtöbb portája Veszprém megyében: 236. Őt követte<br />
(Somló)Vásárhely 104 portával. A Pápába később beolvadt települések közül - nem számítva<br />
Borsosgyőrt, Kéttornyúlakot és a távolabbiakat - Zsemléren volt 26, Igaron 15, Böröllőn 12,<br />
Hántán 8, Léhérten 7, Sávolyon 5, Hódoskán 3, így a pápai agglomeráció 312 portából állt. 200<br />
Nagyon nehéz ebből a népességre következtetni. A leggyakrabban szokásos ötös szorzószám<br />
esetében - azaz háztartásonként öt fő - Pápán 1180, a vele majdnem összeépült hét faluban<br />
380 ember lakott volna, együtt tehát 1560 fő. Az adókijátszásra való tekintettel, valamint Pápa<br />
esetében az iparoslegényekre, a házakban a háztulajdonoson kívül lakókra, a ferencesekre és a<br />
papokra, végül a vár és az uradalmi tisztikarra tekintettel az 1180-as létszám elfogadhatatlanul<br />
alacsony. Ennyi azonban biztosan lakott Pápán. Meg kell jegyezni, hogy ez csak mai<br />
fogalmaink szerint alacsony szám, a középkorban már jelentős városi népességet jelentett. Így<br />
azon 40 mezőváros közül, amelyek lakosságszámát 1440-1490 között fel tudjuk becsülni,<br />
csak Nagyszőllősnek volt a pápai minimálisnál több lakója, az 1490-1526 között rekonstruálható,<br />
népességszám-adatokkal rendelkező 51 mezőváros közül négynek: Szatmár-németinek<br />
(egyesítve Szatmár és Németi adatait), Csepregnek, Gyulának és Göncnek. Olyan jelentős<br />
helyeknek, mint Eszék, Kisvárda, Siklós vagy Cegléd jóval kevesebb lakója volt. 201<br />
A népességszám-adatok túl hiányosak, így teljes országos vagy akár regionális rangsort ennek<br />
alapján nem készíthetünk. Ezért kíséreltem meg egy centralitási mutatórendszert kidolgozni<br />
olyan adatok alapján, amelyek - ha nem is hiánytalanul - megállapíthatók. Ide tartoznak<br />
többek között a jogi helyzet, a közigazgatási, egyházi vagy birtokközpont jelleg, piacok,<br />
sokadalmak, céhek, közlekedési csomópont mértéke, egyetemre járás, koldulórendi és más<br />
kolostorok, ispotályok stb. Ennek alapján vizsgáltam négy középkori megye: Somogy, Vas,<br />
Veszprém és Zala központi funkciót ellátó helységeit. Ezen - a középkori Magyarország<br />
legsűrűbben lakott területei közé tartozó - vidéken 142 központi funkciót ellátó települést<br />
találtam. A legmagasabb centralitási pontot elért 11 település rangsora a következő. 27 pont:<br />
Veszprém, 24: Vasvár, 22: Szombathely, 20: Kapornak és Pápa, 18: Kőszeg, 17: Segesd, 16:<br />
Körmend, Nagykanizsa, Somlóvásárhely és Tapolca. 202 Ezek szerint Pápa a Délnyugat-<br />
Dunántúl öt legjelentősebb mezővárosa közé tartozott. Mivel bizonyára több sokadalma volt<br />
egynél, csak nem maradt rájuk adat, a valóságban Vasvár és Szombathely tájára helyezhető, és<br />
mivel Veszprém előkelő helye a püspöki székhely jelleg következménye, lényegében a régió<br />
élvonalába tartozott.<br />
Pápa kiemelkedő fontosságának okát a már említett egyetemre járók helységenkénti számának<br />
térképre helyezése magyarázza meg. Mint ismeretes a történeti szakirodalomból: a középkori<br />
városok körül egy háromszoros piaci gyűrű terült el, ahol a szűkebb piackörzeten a város<br />
teljesen uralkodott. Ennek alapja a vásártartási jogban megszabott két mérföld, azaz kb. 16-17<br />
61
Change language