Tanulmányok Pápa város történetéből

írták. Erről kenig [=pedig] soha sem én sem, kenig az régi tiszttartók sem emlékeznek, hogy
az soproniak ennél többé az vám felől törekedtenek volna, valamint jutott mastan eszekben,
hanem mindenkor ük az vámat megfizették. Ha üfelsége háztul [=végvártól] egyik jövedelmemet
egy esztenden, másikon meg az másikat elszakasztja, így nem sok marad nálonk
benne, soha nem tudom, mivel kellessék osztán itt az végházban élnönk, csakhogy üfelsége
adjon egyéb segétséget, kivel ez házat tartani kell, ezt igen könnyű elengednünk.” 230 A
soproniak ugyancsak gyakori vendégek lehettek Pápán, ha a főkapitány ilyen élénken reagált
vámmentesítésük hírére vagy veszélyére. Ugyanez vonatkozik a Sopronhoz közeli határváros,
Kőszeg kereskedőire is, hisz ezek Graz Salzburg, Bécs és Pozsony mellett Pápát keresték fel a
leggyakrabban. 231
A „bécsi kapcsolat” a 17. században is élt: 1622-ben a földesúr amiatt kezdeményezett
úriszéki eljárást a pápai mészárosok ellen, mert azok - úgymond „meggazdagulván” - elhagyták
a vágást, s közülük egyesek a „vágni való marhát itt egybengyűjtvén, Bécsben hajtották,
kivel ez helnek felette való éhséget és kárt cselekettek”. 232 Nyilvánvalóan a császárvárossal
folytatott kereskedelemben való közös érdekeltség folytán alakultak ki azok a szoros
gazdasági és rokoni kapcsolatok is, amelyek Pápa és Győr - ennek lakói egy 1651. évi nádori
felterjesztés szerint (de számtalan más forrás szerint is) főleg marhakereskedésből éltek 233 -
között szövődtek. Így volt ez már a Mohács körüli években, 234 s így maradt a következő
században is. A győri végrendelkezők a 17. század első felében leggyakrabban pápai - és
pozsonyi - rokonságot (126 esetből 8-8) emlegetnek; igaz viszont, hogy a kereskedelmi
ügyletekre (adósság, kintlevőség, hitelezés, közös vállalkozás) vonatkozó pápai utalások
száma kifejezetten alacsonynak tűnik. 235 1589-ben arról értesülünk, hogy egy pápai borbély -
talán áttelepülését előkészítendő - egy győri házat vásárolt magának. 236 Mint alább látni
fogjuk, meglehetősen szoros kapcsolat feltételezhető a pápai és a győri céhek között is, s
amikor 1563-ban nézeteltérés támadt a városbíró és egy győri polgár között, a fogott bíróságba
- Komáromé és Pozsonyé mellett - Pápa képviselőit is meghívták. 237 Jó kapcsolatok feltételezhetők
Pápa és Pozsony között is. 1536-ban arról értesülünk, hogy egy Ortwein Péter nevű,
Pozsonyból városunkba települt pozsonyi polgár a pápai tanács engedélyével lefoglaltatta
bizonyos pozsonyiak 150 forintját. 238
Visszatérve a kereskedelemtörténeti adalékokra: jó hasznot hozhatott - és emiatt sok vita
tárgya volt - az Erdélyből hosszú-hosszú úton ide érkezett sóval való kereskedés. Jobban
mondva: üzérkedés, hiszen 1675-ben azt nehezményezték a pápaiak, hogy egyes kereskedők a
szállítók elébe mennek, s mielőtt beérnének a városba, összevásárolják tőlük a sót, és ezzel
felverik az árakat. Máskor pedig azt panaszolta a lakosság, hogy a földesúr néhány kereskedőnek
- nyilván nem ingyen - monopóliumot adott a sóárusításra. 239 Városunk jelentős árucsereközpont
lehetett a Kisalföld és a Bakony nyugati nyúlványainak találkozásánál, ha évente
több sokadalomra (több napos országos vásárra) volt szükség az árucsere lebonyolítására. 240
Erre mutat egyébként az is, hogy - a győri filiáléjaként - 1592-ben immár kincstári
harmincadhivatalt is felállítottak itt, amelyet a vár töröktől való visszafoglalása után, 1598-
ban legott szükségesnek éreztek helyreállítani. 241 Nyilvánvalóan azért, mert - miként 1655-ben
is - erre vezetett a Győrt elkerülni kívánó marhahajtó út. 242
A kereskedelemnél (is) jelentősebb szerepet játszott Pápa gazdasági életében a kézműipar.
Ahogy egy, Esterházy István főkapitány-földesúrhoz intézett városi beadvány plasztikusan
megfogalmazta: „jobbára a szegény város mester emberekből áll” 243 (ami persze csupán a
város polgári lakosságára értendő). Ennek legszembetűnőbb jele a pápai céhek rendkívül
magas száma. Az alábbiakban először azt soroljuk fel, hogy melyik céh szabadalomlevele
mikor keletkezett, kitől vették át vagy melyik földesúrtól kapták, illetve (zárójelben) azt, hogy
milyen megerősítéseiről tudunk:
96