Tanulmányok Pápa város történetéből

komplexumot, hanem a város északnyugati sarkában elhelyezkedő kastélyt emlegeti várként.
Az 1531. évi dikajegyzék 570 olyan Veszprém megyei portát említ, amelyet a Pápán
állomásozó idegen katonaság pusztított el; 138 ezek is lakhattak azonban a kastélyban.
Alig enyhült a török nyomás, Martonfalvai - legkésőbb 1544 elején - visszatért az erődítési
munkálatokhoz: „Ez idő kezbe megösmerém és jól eszembe vevém, hogy ez kevés néppel
nem vagyok elég ez nagy puszta Pápa városának oltalmára és megtartására ez hitván palánk
mellett, elhagyám az vár épületit, az várast kezdém először építeni, honnét az várat
oltalmazzák, az várast kisebben szakasztám, palánkját fölállatám, fonatám és sároztatám
gyorsasággal, azután az árokját is megásatám csak ez kevés maroknyi néppel minden kölső
segítség nélkül, kin sokan csudálkoztanak, hogy ilyen hamar véghöz vihetém, mert hogy az
Pápa kernyül való nemes uraim az erdőtül, vesszőtől is igen tilongattanak, de én azzal semmit
sem gondoltam- Istennek segítségével az váras épületit elvégezvék mind árokjával, bástyáival
egyetembe...” A következő építési periódusban - még ugyanaz évben - folytak javítások a
Várkastélyban is (ekkor épültek ki az ottani lövőhelyek), de a várnép aztán ismétcsak
visszatért a palánk erősítgetéséhez. 139
Nagy valószínűséggel ezt a Martonfalvai által „kisebben szakasztott” palánkot, valamint a
feltehetőleg már ekkor is úgyszintén palánkkal körülvett Várkastélyt - immáron belső várat -
mérte föl személyesen 1555-ben Nádasdy Tamás nádor. 140 Saját kezű feljegyzése szerint Pápa
nyugati oldala 1991,9, déli palánkja 962,2 méter hosszú volt 141 , vagyis az általa körülfogott
lakóterület hozzávetőleg 2 km - tehát meglehetősen tekintélyes nagyságú - lehetett. 142 A nádor
jelenléte nagyszabású erődítési munkálatokat sejtet, s erre utal az is, hogy Zrínyi Miklós 1555.
március 14-én közölte Nádasdyval: nem tudja Pápa megerősítéséhez küldeni saját zalai
jobbágyait. 143 Ez a munka a következő évben is nagy lendülettel folytatódott: „húsz mázsa
port, 12 mázsa ónat, egy tarackot, száz gyalogra való pénzt adata őfelsége..., ezök fölött az
Pápa várassa épületire ötszáz taricskát [=talicskát], ötszáz ásót, ötszáz kapát, ötszáz csákánt,
ötszáz földhány lapátot adata Bécsből őfelsége” - jelenti Martonfalvai az 1556. évnél. 144
Ugyanezen évben az országgyűlés Pápát is felvette azon várak jegyzékébe, amelyeknél az erre
kirendelt szomszédos vármegyék rendszeres évi robotot (ingyenmunkát = grtatuitus labort)
kötelesek végezni. Pápa Sopron, Vas és Veszprém megyéket kapta, 145 a továbbiakban is ezek
maradtak az „ő megyéi”, bár időről-időre Győr és Zala megye is belesegített karbantartásába.
146 A környékbeli urak királyi utasítást kaptak, hogy a pápai vár erődítéséhez szükséges
fát saját erdeikből is kiszolgáltassák. 147
A török korból több olyan tervrajz és metszet maradt ránk - mind a 16., mind 17. századból -,
amely, a korszak követelményeinek megfelelően Pápát új-olasz bástyás, revellinos, hozzávetőleg
kör alaprajzú erődítménynek mutatja. A szakirodalom ennek megfelelően számos,
akkortájt valóban a bécsi Hadi Tanács szolgálatában Magyarországon működött német és
itáliai hadmérnököt „meggyanúsított” azzal, hogy részt vett várunk modernizálásában. S az
egyik (1569. évi) tervrajzot valóban Giulio Turaco és Bernardo Magno szignálta, evidensen
képzett nyugati hadmérnök tolla alól került ki ennek 1667-re datált párja, s bizonyítható, hogy
az 1570-es években Urban Suess győri királyi építési felügyelő tényleg rajta tartotta a fél
szemét Pápa építésén. 148 Ennek ellenére a korabeli metszeteken és egyéb ábrázolások
zömén 149 úgy látszik, hogy Pápa sokáig megmaradt nagyjában-egészében téglalap alakú
palánkvárnak - sarkaiban félkörös ó-olasz bástyákkal, északnyugati sarkában a négyzetes
alaprajzú várkastéllyal 150 -, amilyennek Martonfalvai ismeretlen elődje valamikor 1526 és
1543 között kiépítette, és amilyenné aztán ő továbbformálta. Alakult ez végül is valószínűleg
amiatt, hogy az átalakítására vonatkozó tervezgetések rendre úgy végződtek, mint az 1577.
éviek. Ez évben a Hadi Tanács hosszasan vizsgálgatta a törökellenes védelem állapotának és
fejlesztésének kérdéseit. A tanácskozás úgy határozott, hogy Pápának is fővárhoz méltó
88