Tanulmányok Pápa város történetéből

A gazdaság átalakításának, fejlesztésének politikai-igazgatási feltételeit és körülményeit
áttekintve meglehetősen bátornak tűnik a város vezetőinek az a döntése, amely a termelőszövetkezeti
átszervezés országos ütemezésen belüli mielőbbi megkezdésére és befejezésére
irányult. Nem kétséges, a parasztság jelentős részének korábbi elgyötörtségből, majd
csalódásból adódó pszichikai állapota, megcsappant immunitása, viszonylagos hajlíthatósága,
alakíthatósága, mint az ország egészében, Pápán is érződött. Azt viszont legfeljebb csak visszhangozhatták
az 1958 végére kötelezővé vált központi szentencia nyomán, hogy 1956/57-ben
a termelőszövetkezetek egy részének együttmaradása a parasztságban azok meggyökeredzését,
megerősödését jelentette.
A város határában együttmaradt Kossuth Tsz-ről, de a laza szervezettségű I. típusú Micsurin
Szövetkezetről sem lehet ilyent leírni. Bár valahányszor - és ez sokszor megesett - új vezetők
kerültek az élére, mindig megcsillant a javulás reménye, de a tagság, a felszereltség és
hozzátehető: a közgazdasági környezet sem volt erre igazán alkalmas. A 468 kat. holddal
rendelkező, 30 tagú tsz az 1958. évi zárás szerint ugyan 10 kat. holdon gyümölcsöst, 25 kat.
holdon pedig halastavat is létesített, mégis mert saját gépe szinte semmi (csak néhány daráló)
és állatja is kevés (30 tehén, 2 ökör, 15 ló) volt, gabona-átlaghozamai pedig alacsonyan
alakultak (búzából 6,13/kat. hold), ugyanakkor hitel híján a 30,-Ft körüli munkaegységértéken
belül magas volt a természetbeni fizetség hányada, képtelen volt árutermelését
növelni. 342
Ilyenképpen a még több, mint ezernyi - egyenként átlag 5 kat. holddal rendelkező - pápai
paraszttal, akik csaknem negyedrészben mintegy 570 kat. hold tartalékterületet is béreltek,
inkább csak a sanyarú múltra és az egyéni gazdálkodás jövőbeni ellehetetlenülésére, de nem a
nap mint nap tapasztalt kedvezőtlen helyi példára hivatkozva lehetett az 1959 elején kezdődő
átszervezés során szót érteni. Ehhez, szinte egyszerre az egész járásban, mindenekelőtt a pápai
városi alkalmazottak és üzemi munkások soraiból jelentkező vagy választott párttagok több,
mint 300 fős csoportját vetették be. A városban is több, mint 30 „népnevelő” szervező járta a
parasztportákat, annyira nem fukarkodva az ígéretekkel és a jobb jövő ecsetelésével, hogy a
végén még az újonnan belépettek között is akadt, aki felcsapott „tsz-agitátornak”. 343
Ugyanakkor ismételten gazdagyűlést tartottak az Alsóváros parasztlakosainak az átszervezés
serkentésére, az MSZMP egyik országos vezetője pedig a Jókai Kultúrotthonban rendezett
szövetkezeti nagygyűlésen szólalt fel a szövetkezés érdekében. 344
A megyei újság viszont nemigen segítette könnyebbé tenni a pápai átszervezés terepét, hacsak
azzal nem, hogy januárban és márciusban is foglalkozott a Pápa és Vidéke Földművesszövetkezetnek
a népi ellenőrzés által felfedett, majd bíróság elé került bizonylati és felvásárlási
csalásaival. 345 Pápai kiadású számában pedig külön hírül adta a két új tsz, a „Rákóczi” és a
„Táncsics” közel 300 taggal és valamivel kevesebb családdal történt megalakulását és a
„Kossuth” tsz új belépőkkel való gyarapodását. 346 „Pápa tsz-város” lett - olvasható a következő
nap is az egyik írás címe, majd nem sokkal később az ösztönzésként felfogható kijelentés
is, hogy „üzemeink, intézményeink támogatják a járás termelőszövetkezeteit”. 347
A megalakulás után az egyenként 1.000 kat. hold körüli területtel rendelkező három tsz a
továbbiakban még gyarapodott is, s így 1950 végén összesen több, mint 3.500 (szántó 3.136)
kat. holdon kezdhették el az első teljes gazdasági évet. 348 Amennyire azonban ezt a gyarapodást
sikerült összekötni egy „összefüggő parcellákat” kialakító gyors földrendezéssel, annyira
átmeneti volt a tagság 400 fölé (családok 348-ra) gyarapodása, mivel ezt év végére annak 357-
re (családok 329-re) való visszaesése és rendezettség helyett a szervezettség kezdetlegessége,
valamint a laza munkafegyelem jellemezte. S ebben - bár többször is bizonygatták - ugyancsak
kevés része volt annak, hogy 20-25 család végül is kívül maradt és önállóan gazdálkodott
313